Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
V. A protestantismus Bártfán
94 Ωr. Obál Béla De nem csak uj iskolatörvényeket alkotott Stöckel, hanem azokat az életbe is átvitte. A bártfai iskolát az ország egyik legelső főiskolájává fejleszti, melyet a legelőkelőbb családok gyermekei látogatnak. Báró Réwai Ferencz nádori helytartó a fiai számára itthon nem tud jobb iskolát találni a bártfainál. 1) Arról is gondoskodott Stöckel, hogy müvének folytatói és terjesztői legyenek. Ezek közül különösen Faber Tamás, Scultéti Szeverin, Ladivér Illés, Zabler Jakab, Aacs Mihály tűntek ki, valamint Gutgesell Dávid a hires bártfai nyomdának alapitója 2) Ezt a nyomdát aztán a jezsuiták vitték át Bártfáról Kassára. 3) Ugyancsak a katholikus uralom idején sülyedt vissza Stöckel egykori főiskolája elemi iskolává. 4) A reformátorok tehát az uj vallással egyúttal uj kulturát is terjesztettek. Igy Erdélyben Honter János, a szászok reformátora hasonlóképen azzal kezdi működését, hogy megrajzolja Erdély térképét, összegyűjti a szászok jogszokásait, alapvető nyelvészeti, földrajzi és jogi műveket ir és ad ki saját nyomdájával. Csak miután népét igy kulturális tekintetben emelte és jobban összeforrasztotta, tért át a vallási eszmék, egyházi állapotok átalakítására. 5) Honternek hálás népe és szülővárosa, Brassó csak nem rég emelt gyönyörű ércszobrot. Stöckelnél pedig némely elmaradt ember még azt is sokalja, hogy szülővárosa egy utcát nevezett el róla. (Talán nem időszerűtlen, ha felvetjük a kérdést: Vájjon Bártfa és a felvidék legnagyobb reformátort alakja nem érdemelné-e szintén meg, hogy a felvidéki városok és az ev. egyház szülővárosában ércszoborral örökítsék meg emlékét? Az imént ismertetett durva támadásra ez volna a legméltóbb válasz. Továbbá pontos, kimerítő életrajzáról is Franki (Fraknói) V. Révai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása, 68. 2) Rezik-Matthaiedes, Gymnasiologia evangelico-hungarica, kézirat az eperjesi Kollégium és a Nemzeti Muzeum könyvtárában és Ballagi A. A magyar nyomdászat tört. fejlődése, 95. 3) Vojnárovics tört. Kaprinai B. XLII. 124. 4) Ugyanott. 5) F. Teutsch, Geschichte der siebenbürger Sachsen, 1. 221.
