Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

VI. Befejezés

fiz egyház és a uárosok a reformáció eiötf. 95 kellene gondoskodni. Mig azt hivatott ember meg nem írja, addig a történeti igazság mindig ki lesz téve egyesek rosszakaratú ferdítésének.) Holott minél mélyebben hatolunk Stockei életébe és korába, annál jobban kitűnik az ő kiváló jelleme és nagysága. VI. Befejezés. Végig kisértük főbb mozzanataiban az egyház és a városok közötti ellentéteket és küzdelmeket a középkorban egészen a reformáció küszöbéig. Láttuk, hogy ezek az ellentétek nem voltak fictiók, nem voltak egyes nyugtalan emberek elmeszüleményei, hanem mélyreható okokon alapultak. Mégis az egyház vezető körei édes keveset törődtek azok enyhítésével, megszüntetésével s a bajok orvoslásával. A pápaságból hiányzott a fogékonyság a fejlődés követelményei, a társadalom valódi szükségletei iránt. Nagyon sokan vallották közülök X. Leónak az elvét: Hadd élvezzem a pápaságot, ha már az Isten nekem adta l

1) Az egyháziak közül akárhány csak a vagyonszerzés eszközének tekintette állását, minél több javadalomra törekedett s maga helyett minél olcsóbb helyetteseket állított. Igy aztán mindenfelé alkalmatlanok, hívatlanok, minden vizsgálat és kiválasztás nélkül jutottak az egyházi ügyek vezetéséhez. A püspökök, a pásztorok odahagyták a nyájukat s azt béresek kezére bízták. A jobbérzésüek működését, munkakedvét lanyhasztotta a római szék magatartása, hosszú idő multán, nagy összegek fejében erősítvén meg őket csak méltóságukban.

2) Mindennek eredménye főleg az egyház és társadalom alsó köreiben egy nagy elégedetlenség lett, mert az emberek érezték, hogy szükségleteik és a kielégítésükre szolgáló eszközök nincsenek összhangzásban. A felgyülemlett elégedetlenség aztán nagy mozgalmakra vezetett, célja volt reformokat foganatosítani, uj alkotásokat létesíteni. Cselekvésre, szerveKosutányi J. Hitújítás és katholicizmus, 13. 27. 2) Ranke L. A római pápák, I. 49. Gedeon Gy. A hitujitás terjedésének okai hazánkban, 123.