Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói

56 ür. Óból Béla Freudnek, a bécsi egyetem nagyhírű tanárának a nemi életre vonatkozó legújabb lélektani kutatásait természetesen nem ismerhették a polgárok. Nem igen jöhettek rá arra, hogy a középkori egyházi élet sok abnormitása, pl. a boszorkányok, fiatal szüzek elleni inquisitiós eljárás, midőn a vádlott testén az „ördög jegyét" kutatták, mennyiben vezethető vissza a ki nem elégített nemi vágyakra. De azt tudhatták, hogy a papi nőtlenséget főleg az egyházi, holtkézi vagyon fennmaradása kedvéért hozták be a pápák. És az elfajult papi és szerzetesi erkölcsökből láthatták, hogy az élet rácáfol azokra, akik az aszkézist intézményileg akarják biztosítani. Tehát az úgynevezett evangeliumi tanácsok egy részét egyszerűen elvetették. A másik részét ellenben, a hogy azok Jézus hegyi beszédében ki vannak fejtve, nem tekintették többé puszta tanácsoknak, amelyeket kiki tetszése szerint követhet, hanem igenis szigorú parancsoknak, melyek mindenkire nézve kötelezők. így pl. azt hogy: szeressétek ellenségeiteket is; a gonosznak ne álljatok ellene gonosszal; a ti beszédetek legyen igaz;') cselekedetetek legyen olyan, mint a tanitástok, ne pedig mint a farizeusoké, akik „nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe és azokat vetik az embereknek hátokra, de ők azokat csak ujokkal sem akarják illetni}) A kétféle, magasabb és alacsonyabb erkölcsiségről szóló tannal annak két konzekvenciáját is elvetette az uj, polgári gondolkodás. Az egyik az, hogy a magasabb, aszkéta erkölcsiség a szentek felesleges jócselekedeteire vezet, melyekből aztán, mint a búcsú intézményénél láttuk, azoknak is lehet juttatni, akik a szükségesnél kevesebb jót tettek. A másik pedig az, hogy az alacsonyabb erkölcsiség mellett is lehet üdvözülni, mert hiszen az üdvösséget tulajdonképen az egyház objektiv hatású kegyszerei, a szentségek, mint „opus operatumok" biztosítják. Ezeknek elvégzése végett volt szükség a nagyszámú papra és bátran állithatjuk, hogy az efféle „megigazulás" nagyon drága lett a hivek számára. !) Máté ev. 5, 34- 44. 2) Máté ev. 23, 3 -4.