Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói

Fiz egyház és a uárosak c reformáció eiőtt. 57 A polgárság szellemi fejlődése ezzel szemben eljutott a Luther álláspontjához, aki az autonom vallásosságot alapította meg, midőn azt tanította, hogy nem az egyházi cseiekvények elvégzése, hanem az érzület a fő, vagyis a hit általigazul meg az ember és mindenki magamagának a papja. Ez a megigazulás nem kerül pénzbe, anyagi javakba, ehez erkölcsi újjászületés kell. Ezt a felfogást előkészítette a mysticizmus, mely a scholastikának formalisztikus, száraz tudákosságával szemben az ember kedélyi életének követelményeit elégítette ki, az egyén vallásos individualitását fejlesztette ki. Előkészítette továbbá a humanista irodalom, mely eredetében tanulmányozta a szentírást és a régebbi egyházi irodalmat. A polgárság végül nemcsak az által győzött a régi egyház felett, hogy papjait szigorúan megrendszabályozta s a régi erkölcsöket tökéletesíteni törekedett, hanem főleg azzal, hogy uj papi nemzedéket nevelt magának. A régi egyházban nincs örökösödés, nincs meg az apáról fiúra való átplántálódás. Az egyház a maga embereit mindig frissen kénytelen a társadalomból toborozni s azután a maga céljaira átgyúrni, a maga erős közszellemével átalakítani őket. Amint azonban az egyház tulerős vagy tulsok uj elemet fogad be és nem képes őket többé teljesen átalakítani, lassanként maga alakul át. A városi polgárság mind értékesebb elemeket küldött az egyházi pályákra. Kiváló polgárok fiai mennek az egyetemekre, vagy szegényebb sorsú, de tehetséges ifjak, kiket a város maga támogat tanulmányaikban. Ők viszont az egyházi pályán, mint papok vagy szerzetesek sem tagadják meg származásukat, beleviszik az uj, polgári szellemet s ennek megfelelően igyekeznek azt átalakítani. A fejedelmek is támogatására jönnek a polgárságnak művelődésre való törekvésében. így Szászországban, mely gazdag ércbányái következtében ipari tekintetben igen fellendült a 15-ik században, Bölcs Frigyes választófejedelem 1502-ben a wittenbergi egyetemet alapítja. Ez az egyetem lesz azután a gyűjtőpontja az egyházzal, pápasággal elégedetlen gondolkodóknak, innen árad ki az uj szellemi irányzat Európa összes országaiba.