Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói
Fiz egyház és a uárosak c reformáció eiőtt. 53 s a pápaságtól való teljes elszakadást tartották célravezetőbbnek. 1) * * * Hogy a jámborság és vallásosság nem ment tönkre és a magyar országgyűlés indokolt aggodalma nem teljesült, abban nagy része volt a városok céltudatos politikájának. A polgárság mind öntudatosabb térfoglalása abban is nyilvánul, hogy birói joghatóságát egyre nagyobb körben, a város egész területére, még az egyházi emberekre is igyekszik kiterjeszteni. Mig azelőtt a püspök idézte maga elé nemcsak egyházi, hanem mindennemű világi perben is a polgárokat, 2) ugy most a polgárok viszik keresztül azt az elvet, hogy akinek egy polgárral pere van, az a városi törvények szerint járjon el. 3) A városi törvények szigorúbbak, a birák kevésbbé megvesztegethetők voltak, mint az egyháziak. Továbbá más elvek szerint ítélkeztek és jártak el, mint a régi földmives társadalom emberei és az egyház, mely annak erkölcseit védte. A polgárság uj erkölcsiséget fejlesztett ki. A polgárnak a foglalkozása más természetű, mint a földmivesé. A termelt javak nagyobb arányban képezik az ő saját munkájának a gyümölcsét, mint a földmives terményei. Ennélfogva jobban meg is becsüli őket, különösen pedig a pénzt, mint egységes értékmérőt, melynek kis tömegben is jelentékeny vásárlási ereje volt. A lopást sokkal szigorúbban bünteti, mint a naturálgazdaság állapotában élő régi társadalom, ahol állatban, terményben nem lehetett egyszerre oly nagy értéket elidegeníteni, mint a pénzgazdaság korában ingókban, iparcikkben avagy készpénzben. Az egyház, mint fentebb láttuk, ebben a tekintetben még a régi erkölcsöket követte s a lopást, rablást nem büntette oly szigorúan, mint ahogy az a polgári érdekeknek megfelelt volna. !) Zsilinszky Μ., A magyarhoni prot. egyház tört. 126 és Karácsonyi J., Magyar Egyháztört. 151. 3) Igy az egri püspök a kassai polgárokat, ami ellen ezek a királynál kerestek és találtak védelmet. Kassa v. titk. levélt. B. Privil. 18. és 21. sz 3) Kolosváry—Óváry, A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjt. IV/2, 19. Pozsony városi statutum a 15. századból.
