Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói
44 Dr. Obäl Béla csak károkat és botrányokat okoztak. 1) Ennélfogva mindenekelőtt feloldják a bártfai polgárokat az átok alól, Schwarz Györgyöt kötelezik a szőlő teljes árának lefizetésére, azontcivül 300 frt bírságot és 109 frt perköltséget rónak rá. 2) De a pápai birákat, Mihály széplaki apátot és Bereck tornai főesperest is megbüntetik, kimondván, hogy az egyházból való kiközösítés terhe alatt kötelesek 48lV 2 frt 45 drt kártérítés címén a bártfaiaknak záros határidő alatt lefizetni 3) Ezek a büntetések persze egy ujabb egyezség folytán, melyet Bakócz Tamás egri püspök, kir. kancellár, Szathmáry György fejérvári prépost és Durholcz Pál szepesi kapitány közbenjárásával Kassán kötöttek, elmaradtak. 4) * * * Ezekből kitűnik, hogy ugy az egyházi bíráskodás, mint a káptalanok működése nem felelt meg többé a hozzáfűzött várakozásoknak. Ezt mindenki látta és különösen a polgárságnak kellett azt a saját bőrén tapasztalnia. Mégis az egyházi körök ugyanakkor, midőn lanyhult a hivatásérzetük s már nem teljesítették kielégítően régi feladataikat, egyre nagyobb terheket róttak a hívekre, egyre több módját találták ki a hivek megadóztatásának és igy végre ezeket is teljesen elidegenítették maguktól. A „cselekedetek által való megigazulás", melyet az egyház hivatalosan ugyan nem tanított, de a gyakorlatban annál inkább követelt a hívőktől, igen drágának bizonyult. Példa erre a búcsúval és bűnbocsátó levelekkel való kereskedés. A pápai indulgentiák, elengedések a 13. században még csak a gyóntató által kirótt poenitentiára, absolutio a poena, vonatkoztak. V. Coelestin papa volt az első, aki szülőföldjének és a Benedek-rendnek, melynek tagja volt, kedvezni akarván az Aquilla degli Abruzzi városbeli bencések Mária templomát 1294-ben oly búcsúval ruházta fel, mely nemcsak a büntetés, hanem az elkövetett bűnök alól is, absolutio a culpa x) Ugyanott, 1496. febr. 19. Liszkai Remetiie Mihályfia Tamás egri közjegyző átirt itéletlevele. 2) 1496. máj 16. ítélet, ugyanott. 3) Eger, 1496. máj. 5. Ugyanott. 4) Ugyanott. 1496. okt. 19. 3290. sz.
