Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói
32 Qr. Óból Béla ban elkövettek, az egyház legtávolabbi részeiben is éreztették hatásukat. Ha Rómában megduplázták az annátákat, a magasabb egyházi állásokért és javadalmakért fizetett adót, illetve díjösszeget, ezt a főpapok rendesen az alsó papságon hajtották be különböző címeken, inint subsidium charitativumot stb. Az esztergomi és kalocsai érsekek a középkorban 2—2 ezer arany forint annátát fizettek kinevezésük fejében. A 15. századtól ezt az összeget felemelték, megkétszerezték a pápák. A többi püspök is megfelelő összeget fizetett, némelyiktől még többet szedtek, mint az érsektől. Csulai More Fülöp esztergomi kanonokkal közvetlenül a mohácsi vész előtt is közel 5000 a anyat fizettettek Rómában pécsi püspökké történt kinevezésekor a kiállított bullák fejében, ami mai pénzérték szerint mintegy 100000 koronát tesz ki. 1) A főpapok erőszakoskodása híveik és plébánusaik felett igen gyakran a tulmagas pápai adókra vezethető vissza. Ezért a magyar országgyűlések ismételten is kénytelenek voltak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Országgyűlés mondja ki, hogy a főpapok a pápai megerősítő bulla kiváltására ne terheljék agyon kegyes segély (subsidium charitativum) cimén plébánusaikat, mert előfordul — úgymond — hogy ezek a plébánusok aztán „a szükségtől kényszerítve néha a kelyheket és egyházaik egyéb vagyonát is elidegenítik." 2) Az alsó papságnak a néphez való viszonyát az is nagyon rontotta, hogy a főpapok gyakran szerzeteseket, sőt plébánusokat bíztak meg a dézsma behajtásával. 3) Ilyen módon aztán ugyanaz a visszaélés, amely a főpapoknál oly gyakori volt, t. i. hogy székhelyüktől távol időztek, az alsó papságnál is előfordult. Megtörtént ilyenkor, hogy a hivek közül sokan „gyónás és az oltári szentségek felvétele nélkül multak ki s a csecsemők keresztség nélkül haltak el." Mindezt az 1500. országgyűlés végzéseiben olvashatjuk, melynek 36. cikke ennélfogva eltiltja a főpapokat attól, hogy plébánusaiLukcsics F., Középkori pápai adókönyvek, 6 Kollányi F. Esztergomi kanonok, 127. 2) Corpus Juris hung. 1504: 12. t.-c. 3) Az egri püspök tizedszedője egy időben Bernát minorita szerzetes volt. Bártfa város levéltára, 1479. április 10. nyugta.