Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
I. Az egyházi és világi hatalom közötti harc okai és első kitörései
8 Ür. Obál Béla pénzéért, az uzsorásnak (Wucherer) tekintendő. A viennei egyelemes közzsinat 1311-ben ezt az uzsorát eretnekségnek minősiti (15 kánon) s a mi magyar zsinataink is, pl. az 1493-iki esztergomi az e tilalom ellen vétőket kizárja az áldozásból, haláluk után pedig megtagadja tőlük az egyházi temetést. 1) Miután igy a kamatszedés tiltott és megbecstelenítő dologgá lett, viszont pedig kamat és haszon nélkül senki sem igen hajlandó pénzt kölcsönözni, a kölcsönre szorulók kénytelenek voltak azokhoz fordulni, kikre az ilynemű tilalmak — vallási okokból is — nem voltak ilyen kötelezők. Ezek pedig elsősorban a zsidók voltak. Természetes, hogy ily körülmények között nekik alkalmuk nyílt a megsjorultakon nagyobb kamatot is behajtani. Ezt azonban a zsidók kiüldözése után pl. Németországban a róm. kath. bankárok is megtették, sőt nagyobb mértékben, mint azelőtt a zsidók, mert ők pénzzel az egyházi forumokat is megvesztegették. 2/ A zsidóüldözésnek főleg a térítés volt a célja a középkorban. Ezért mindenekelőtt egyházi szervezkedésüket nehezítették meg, zsinagógáiktól igyekeztek őket megfosztani. így XII. Benedek, Róbert Károly alatt elrendeli, hogy a pozsonyi zsinagógát le kell rombolni. Akik ezt a keresztények közül ellenezni mernék, azokat előre kiközösíti az egyházból. Azokat a zsidókat pedig, akik ennek eile lállanak, a keresztények kötelesek kiűzni 3) A térítési szándékot bizonyítja továbbá az a körülmény is, hogy egy áttérő zsidót minden adósságfizetési és más kötelezettségétől feloldottak s ezzel a hitelt nagyon megrontották. 4) Ebből is látható, hogy az egyháznak politikája a polgári, gazdasági életre nem gyakorolt mindig kedvező hatást. És tényleg az első összeütközések az egyház és a városok között mindenütt a gazdasági téren történtek. 1) Hefele i. m. VI. 546. Péterfy i. ni. I. 230. 2) Janssen, Gesch. des deutschen Volkes, I. 406. ') Hurmuzachi, Documente I. 639. Btiday Κ. A magyar művelődés a 14. század első felében, 22. Knauz Ν., A zsidók megtérésének politikai következménye a középkorban, Magyar Sión, 1 69.
