Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

I. Az egyházi és világi hatalom közötti harc okai és első kitörései

flz egyház és a uárosot? a reformáció előtt 9 A városok fejlődése, virágzása attól függött, hogy minél jobban felszabadítsák magukat az egyházi és világi, püspöki és nemesi földesúri joghatóság alól s maguk intézzék ügyeiket, iparuk, kereskedelmük vezetését. Ezzel szemben az egyház nemcsak vallási és kulturális, hanem gazdasági téren is egyedül akart uralkodni. A káptalanok, mint úgynevezett hiteles helyek, nemcsak a mai értelemben vett közjegyzői teendőkre, hanem a vámszedésre is kiváltságokat szereztek. így az esztergomi, a budai és más káptalanok a külföldről hozott iparcikkek után, továbbá a só és általában a hajózás után szedtek vámot s övék volt a halászati jog is.

1) A polgárok azonban igazságtalannak tartották ezt az állapotot s arra törekedtek, hogy fáradságuk gyümölcseit maguk élvezhessék. Az összeütközés és a harc elkerülhetetlen volt. A vámszedési helyet kereszt jelölte meg, ezt sok helyütt összetörte a nép dühében.

2) A polgárok hol kijátszották a káptalan embereit, hol pedig nyíltan ellenük szegültek, lázadásba törtek ki és vizbe dobták az egyházi hatóság közegeit. Ilyen eset miatt már az 1292-iki esztergomi zsinat kiátkozással fenyegeti meg Buda városát.

3) A viszálykodást rendszerint a király döntötte el. A király és a városok között mindenütt bizonyos érdekszövetség létesült. A városok pénzzel és haddal segítették a királyt az egyházi és világi oligarchák ellen, viszont a király számban és befolyásban mind nagyobb erőhöz juttatja a városokat Nálunk is az 1279-iki budai zsinat túlkapásaival szemben a király a budai polgárok segítségét veszi igénybe. Azonban általában véve azt mondhatjuk, hogy a magyar királyok nem ismerték fel és nem ápolták eléggé azt az érdekkapcsolatot, mely őket a városokhoz fűzte Az emiitett káptalanok és a városok közötti viszályban rendesen az előbbieknek adtak igazat. IV. László megerősíti, sőt szaporítja a budai káptalan régi kiváltságait, III. Endre a káptalan és a város közötti ') Pór Α., Háborúság Esztergom város és az esztergomi káptalan között, Magy. gazdaságtört. szemle, XI. (1904) 161., Hóman Β., A magyar városok az Árpádok korában, 70. 2) Buday Κ. A magyar művelődés a 14. sz. első felében, 64. 3) Péterfy, i. m. Salamon F., Budapest története, II. 251.