Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

Tartalomjegyzék

102 Az egyházi hatalom kisajátítása a fejedelmi családok által (24). I. Ferdinánd szekularizációja (25). Eldurvult erkölcsök az egyháziak és a világiak köreiben (26). II. Ulászló és Beriszló veszprémi püspök reformtörekvései, a veszprémi zsinat 1515-ben (27) A pisa-milanói zsinat 1511-1512-ben és a reformok csődje (281. Az V. laterani zsinat (1512-1517) a régi állapotokat tartja fenn és erősiti. a censura megszigorítása; törvény az egyházi becsület védelméről; a montes pietatis nevü egyházi pénzintézetek (28-29). Bakócz Tamás meg X. Leó törekvései és politikája (29-30). III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói 31 Az alsó-papság helyzete; a pápai adók, annáták közvetve ezt is nyomják (31). A subsidium charitativum, a keresztény adó, a magyar országgyűlés védi az alsó-papságot és a híveket a főpapok kizsákmányolásával szemben (32). Az egyházfők elidegenítik az alsó-papságot; az egri egyházmegye plébánosai (33). Az általános züllés okai és kezdetei, az egyházi proletariátus kifejlődése (33). A megváltozóit termelési viszonyok (34) A papok alacsony tudományos képzettsége, erkölcseiknek elfajulása (35-36). Egyháziaktól elkövetett lopások, rablások, gyilkosságok (37) A bártfai polgárok pere plébánosuk ellen (38). A hívek elidegenedése az egyháztól. A káptalanok és egyházi bíróságok részrehajlása (39-40). A krakkói szentszék megrendszabályozása (41). A tállyai nemesi szőlő miatt folyó évtizedes per Bártfa meg kassai Schwarz György között, és annak tanulságai (42-43). A fordított arány az egyháziak egyre lanyhuló hivatás-teljesítése és egyre növekvő követelései között (44). A búcsúval és a bűnbocsátó levelekkel való kereskedés kifejlődése (44-45). Az indulgentiák Kassán és a Felvidéken (46) A budai polgárok kigúnyolják a pápai bucsuárust (46). Az eperjesi plébános és a polgárok közös erővel járnak el Domo Mihály bucsuárus ellen (47). A polgárok győznek, a tridenti zsinat megszünteti a bucsuárusi intézményt (48) Az egyházi tized behajtása is mind nehezebbé válik. A kassai polgárok pere az egri káptalannal az egyházi adózás miatt (49). Giskra, a felvidéki huszitizmus (50j és a nagy parasztlázadások (51). A magyar országgyűlés az egyházi tizedek erőszakos behajtói és az idegen egyházi javadalmasok ellen (51 . A magyar királyok egyházpolitikája (52). A városok reformpolitikája A birói joghatóság kiterjesztése az egyháziakra (53). A polgárság uj vallási és erkölcsi nézetei, szemben a földműves társadalommal (53-56). Az egyház