Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

VI. Befejezés

Hz egyház és ο városok a reformáció előtt 97 baseli reformzsinatok müvét kénytelen folytatni, sőt némely tekintetben tovább is megy azok programmjánál. Pl. midőn a külön búcbuárusi hivatalt végleg eltörli, a provisiókat és expectativákat, vagyis bizonyos javadalmaknak előre való eladását szigorúan megtiltja, a zsenge gyermekek felajánlását (oblatio) kolostorok részére megszünteti, az istentiszteletet sok középkori babonás elemétől megtisztítja stb. Uj elveket is mond ki a zsinat, melyekkel önmaga mutat rá az utolsó századok legfőbb bajaira: „Az egész egyháznak léte és rendje meginog, ha nem találjuk meg a főben, amit megkövetelünk a tagoktól."

1) „Az egész egyházi rend felfordul, ha egy ember több hivatalt foglal le magának."

2) Ha csak egy emberöltővel előbb vallották és követték volna Rómában ezeket az elveket, ha őszinte lett volna VI. Adorján pápának beismerése, hogy „a római kúria, amely talán minden bajnak az okozója, vétkeket, visszaéléseket, túlkapásokat követett el," és hogy „a betegség az egyház fejétől, a pápától terjedt át a tagokra, a prelátusokra,"

3) ugy bizonyára a reformációban is sok minden másként alakult volna. Azonban az alkotmányos főhatalom, a pápaság, nem volt hajlandó üres ígéreteknél egyebet tenni s őszintén a reformok terére lépni, hanem görcsösen ragaszkodott a már magukat túlélt intézményekhez. Az általános reformmozgalomban nem látott egyebet, mint vakmerő támadást szent Péter széke !) Totias famitiae domini status et ordo mutabit, si quod requiritur in corpore, non inveniatur in capite. Canones et decr. Conc. Trident. sessio XXIV. de reform, cap. '. 2) Ecclcsiasticus ordo pervertatur, quando unus plurium officia occupat clericorum. Ugyanott, cap. 17. Bármennyire korlátozták is a zsinat reform munkáját a római kúria emberei, igy különösen a jezsuiták, viszont a fejedelmi udvarok a reformokat sürgették és követelték, s a zsinat megállapításainak nagyobb jelentőséget kell tulajdonitanunk, mint azt pl. Kosutányi teszi. (Hitújítás és katholicizmus. 21.) 3) VI. Adorján németországi követének, Chieregati bíborosnak szóló utasítása az 1522-iki nürnbergi győlésre. Baronius Raynaldus Annales ecclesiastici, 1522-ik évnél. A jóindulatu Adorján pápa már azért sem hajthatta végre az igért reformokat, mert csak másfél évig uralkodott (1522. jan. 1523. szept.)