Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)
I. Az egyházi és világi hatalom közötti harc okai és első kitörései
fiz egyház és a városok a reformáció előtt 5 rablásban, gyujtogatásban (seditionibus, proeliis, spoliis, rapinis, incendiis) ne vegyenek részt stb. Otthon erkölcsösen éljenek, gyermekeiket ne tartsák maguknál (ne secum prolem habeant, quam in sacro ordine genuerunt, propter scandalum), a parochián korcsmát avagy kétes személyek számára mulatóhelyet itabernam ubi vinum minutatim vendatur, vei ubi viles, leves seu suspectae hospitentur aut conversentur personae) ne nyissanak, koczka és szerencsejátékkal ne foglalkozzanak (ad aleas et taxillos non ludant). Vigiliákat, éjjeli miséket gyakran ne tartsanak, miután azok botrányokra vezetnek, a templomban avagy annak udvarán táncmulatságokat ne rendezzenek, se szemétlerakodó helynek ne használják a cintermet. 1) A szerzeteseknek is meghagyja a zsinat, hogy szerzetük ruháját viseljék, egyenként és titokban ne járjanak ki a kolostorból, hanem csak kíséretben, miután „consueverunt extra septa sui monasterii tarn patenter quam latenter, tarn turpiter quam damnabiliter per terram saepius evagari." (64 ρ.) A budai zsinat továbbá egyháziaknak és világiaknak, nevezetesen a patronusoknak szigorúan meghagyja, hogy egyházi vagyont el ne idegenitsenek, templomokat, kolostorokat világi lakásokká, sőt istálókká át ne alakítsanak, azokat ne tegyék latrok barlangjává, tolvajok erősségévé, zsarnokok tanyájává, ahol a zsákmányt és rablott holmit raktározzák fel s az Istennek szentelt helyet emberi vérrel és maggal szennyezik be. 2) Az alsó papság terhein könnyíteni igyekszik a zsinat, midőn kimondja, hogy a prelatusok egyházi látogatások alkalmával Prohibeant . . . choreas in coemeteriis vei in ecclesiis duci; ne finius vei immunditiae aliae in caemeteriis adunentur. 43 ρ Nehogy azonban azt gondoljuk, hogy ez magyar specialitás lett volna, megjegyzem, hogy a viennei, franciaországi egyetemes közzsinat 1311-ben hasonló határozatot mond ki a 9. kánonban. Hefele, Conciliengesch. VI. 544. 2) Cum ecclesiae et monasteria esse debeant domus orationum, non speluncae latronum vei munimenta praedonum, dolentes referimus, quod ... in ipsis tyranni raptores habitant et praedones, rapinae spoliaque reconduntur et praedae et quod valde horrendum est, loca ipsa deo dedicata et sanctificata frequenter humano sanguine et semine polluuntur. 53. ρ. Péterfy i. ti. 1. 120.
