Sólyom Jenő: Az Ágostai Hitvallás magyar fordításai (Budapest, 1930)

14 resztyénségünk, egyházi életünk és egyéni kegyességünk egyaránt, a történelmi, hitvalló evangélikus egyház talajára épüljön, mint szilárd alapra. A megújulás vágya pedig termé­szetesen most is az ifjúság felé fordítja figyelmét. * Befejezésül meg kell említenünk, hogy a jubileumi év is meghozta szép termését. A Magyar Luther-Társaság újra kiadta Paulik .lános fordítását, lényeges változtatásokkal. A soproni hittudományi kar jubileumi emlékkönyvül s egy­szersmind az első theológiai konferencia alkalmán kiadott „Hitvallás és Tudomány" c. kötete pedig 1). dr. Pröhle Károly új fordítását közli. Ugyanez megjelent külön is, be­vezetéssel és jegyzetekkel ellátva. Függelék. A fordítások összehasonlítása céljából érdemes egybe­vetnünk a hitvallás központi tanítását tartalmazó IV. cik­ket. 1. Samarjai fordítása, 1628-ból. Az Megigazulasrol. Ismét azt tanéttvác, hogy az em­berec megh nem igazittathatnac Isten elöt tulaydon eréjek. erdémék, avagy czelekedetek által, hanem hogy ingyen iga­zétassanac meg, az Christusért Hiit által: midőn hiszik, hogy ök Isten kegyelmében be vetetnec és bűnök megbo­czáttatnac az Christusért, ki maga halálával az mi bűnein­kért eleget töt. Ez hiitöt tulaydonéttya nékiinc az Isten, maga elöt való igassagunkra. Rom. 3 & 4. 2. Lethenyei fordítása, 1633-ból. Az meg-igazulasrúl. Ismét tanéttvác, liog' az embe­rec az ö tulaydon erejeknec, és érdemeknec, avagy cseleke­deteknec általa, semmi-képen nem igazúlhatnac meg Isten elöt, hanem Christusért ingyen hiitnec általa igazéttatnac­meg, mikor hiszic, hogy öc Isten kedvében bé vétessenec, és bűnök meg-bocsáttasséc az Christusért, ki az ö halálá­val az mi bűneinkért eleget tött. Isten ezt az hiitöt önnön­maga elöt való meg-igazúlás gyanánt tarttva. Rom. 3. és 4. ') Pálházi Göncz Miklós fordításából éppen a 4. cikket közölte (nem betű szerint, hanem a kiejtésnek megfelelően) Payr Sándor, Evang. egyház és iskola 1900. 335. Azt is vallyák és tanittyák, hogy az emberek az ő tulaydon ereiöknek, érdemöknek, avagy tselekede­töknek általa, semmiképen ne idvözülhessenek: de a Christusért ingyen, hütnek általa, elhívén azt, hogy Isten kedvében ismeg föl vétessenek és bűnök meg botsáttassék az Christusért, ki az ő halálával az mi bű­neinkért eleget tött, Isten ezt az hiitöt önnen maga előtt való meg­igazulás gyanánt tartya és veszi, Rom. 3. és 4.

Next

/
Thumbnails
Contents