Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)

A) A szlovenszkói evangélikus liturgia kezdetei 1540-ig

Makay Sándor: A magyarországi reformáció története 1538-ig. Budapest 1914. Dr. Masznyik Endre: Luther élete. Pozsony 1887. von Melle: Ausführliche Nachricht von dem Leben und Charakter des Doctor Samuel Pomarius. Lübeck 1784. Mikulik József: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1885. Kézirat. Paméti Jelsavské a Muránské. Pest 1829. D. Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez. Bpest 1933. Ribini Joannes: Memorabilia Eccl. Ev. Aug. Conf. in regno Hung. I. Posonii 1787. Semptaviensis Conslstorii Leges et Articuli Ao 1622. Kézirat. Sörös Béla: A magyar liturgia története I. Bpest 1904. Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár II. Bpest 1885. Szeberényi Andor: Az 1791. pesti ev. ág. hitv. zsinat története. Pest 1869. Wagner György lőcsei ev. lelkész írásbeli közlése régi írott Agendákról. Wächter, Daniel: Status et Fatorum Ecclesiae Evangelicae utriusque nationis Germanicae aeque ac Slavonicae in Regia ac Libera Civitate Cibiniensi succincta descriptio 1778. Zsilinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története. Bpest 1889. Zsilinszky Mihály : Kermann Dániel. Bpest 1899. Merle d' Aubigné (Bauhofer): Geschichte der Evangelischen Kirche in Ungarn . . . Berlin 1854. Harangszó. 27. évfolyam. 1936 november 29. 49. szám. Győr. Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való Isteni diczeretec es Imadsagoc. MDLXXIIII. A) A szlovenszkói evangélikus liturgia kezdetei 1540-ig. A szlovenszkói evangélikusok liturgiájának története tulajdonképen a reformációnak ezen a területen való terjedésével kezdődik s úgy halad, ahogy a reformáció, illetőleg az evangélikus egyház meghonosodik, erősödik, berendezkedik és győzedelmeskedik. Főgyújtópontjai: a trencséni fraternitás, a VII. szab. kir. bányaváros, a felsőpoprádvölgyi esperesség, a szepesi XXIV város, az V, illetve később VI szab. kir. város, a murányi és csetneki fraternitás. Mikor Preisner Tamás 1520-ban Leibicon elkezdi Luther tanait hirdetni,') akkor már biztosan ismeri a reformátornak nemcsak 95 tételét, de 1520-ban kiadott három reformátori alapvető iratát ί „A német nemzet keresztyén nemességéhez," „Az egyház babyloni fogságáról" és .,A keresztyén ember szabadságáról" című müveit is. Ezek ismerete alapján már hozzáfoghatott az evan') Batizfalvi i. m. 2. 1. 4