Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)
3. Az ifjúság helyzete és problémája ez egyházban
egyesületi élet különböző formái azzal a célzattal, hogy e közösségekben a személyes kapcsolatok kiépítésével az egyház és ifjúság szoros össze tartozandóságának érzését elősegítse. Ezenkívül az ifjúsági Luther szövetségek megalakításának szükségessége implicitet benne van az egyetemes egyház által jóváhagyott alapszabályokban. Majdnem mindegyik középiskolánkban működik ifjúsági gyámintézet, mely a közegyházhoz való tartozandóságát anyagi támogatás által fejezi ki. Vannak deprekáciok, melyeken régi szokás szerint a tanárok és a növendékek teljes számban vesznek részt. S,zó volt arról is, hogy az egész egyetemes egyház területén levő ifjúság részére egy missiói ifjúsági lelkészi állást szerveznek meg. 1 4). Nagyobb városokban, különcéén Budapesten a középiskolai fiu és leányifjuság részére hiterősitő napok vannak s ezek előadásokkal, ébresztő igehirdetéseikkel és közös urvacsorához való járulással olyan élményeket nyújtanak az ifjúságnak, amelyeknek hatása bizonyosan nem múlik el könnyen. Talán ezeknek a szorgoskodásóknak tudható be az, hogy istentiszteleteinken általában nagy az ifjúság számla s egyelőre nálunk nem az a helyzet, amit egy fentebbi idézet jövendőit 1 5). Nem szabad lebecsülni egyik kísérletet és egyik munkát sem. Ezeknek a munkálatoknak folyni kell tovább is .Nem is vonhatja kétségbe azt senki, hogy ezek a vállalkozások jó lelkiismerettel és megfelelő eredménnyel végeztetnek. De, amit mi ezekben a munkásságokban felfedezni szeretnénk az, hogy van egy különös karizmákkal rendelkező papi lélek, aki kiváltképen tud igét hirdetni az ifjúságnak, vagy pedig van valami irodalmi jel, arról, hogy vannak úgynevezett ifjúsági istentiszteleti beszédek, amelyekből világosan lehet megismerni azt, hogy milyen módon lesz az ifjúság Jézus Krisztus foglya. Ezekre a kételyekre nem lehet kielégítő vátezit adni. Nincsen senkink, aki speciálisan az ifjúságnak tudna beszélni (s itt gondoljanak a felnőtt egyházi emberek arra, hogy mit szenvedtek valaha az ifjúsági istentisztelet igehirdetései alatt) vagy ha volna, azt iméig fel kell fedezni, hiszen az igehirdetői folyóiratok erre a látszólag jelentéktelen kérdésre sem a múltban, sem a jelenben nem terjeszkedtek ki s az ügyét elintézettnek tudták azzal, hogy az istentisztelet általában mindenkié. (A Jézussal egy úton c. predikációs kötetben van két kiváló ifj. istentiszteleti beszéd. Mindkettő szerzője Szüts Gábor.) Vájjon jobb helyzetben vannak-e református testvéreink? Λζ előbb felsorolt kísérleteket ott is megtették. Ott az egyesületi élet sokkal öntudatosabb formákban és keretekben erősíti az egyházi öntudatot. A konvent által megalkotott középiskolai missiói bizottság munkaprog·rammja és tevékenysége nagyobb szabásúnak látszik, minvt a miénk. Sokkal előnyösebb helyzetben vannak azént is mert hazánkban igen sok helyen hatalmas tömb a kálvinizmus és esetenként egészen tömeg-egyház, természetszerűen adódik tehát sok hdlyen a több isteniász telet tartásának szükségessége s természetes, hogy az ökonomikus beosztás azután magával hozza azt, hogy a külön ifjúsági istentisztelet gondolata megeiősödik. Történtek kísérletiek itt arra is, hogy az -ifjúsági istentisztelet igehirdetésének formája és tartalma tekintetében bizonyos vezérfonal adassék az ifjúsági istentisztelet szónokai kezébe. 1 6). Már az a tény, hogy a református egyház katechétái magukat nem vallástanároknak neveztetik, mint az evangélikusok, hanem vallásoktató leikéezeknek, jelenti bizonyos mértékben azt, hogy foglalkozásuk lényeges része az a lelkészi munka is, amely az igehirdetésben, mondhatjuk így is, az ifjúságnak szóló igehirdetésben reájuk hárul. Amennyire jobbnak látjuk általában tárgyunk szempontjából itt a hely6
