Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)
5. Az ifjúsági istentisztelet története és gyakorlata
lelőttönkint s annak a formájából nem enged!. így; az ifjúság vagy azon vesz részt, vagy pedig rövidített istentiszteleti formát nem használhatván, ezenkívül iskolai áhítatott tart igehirdetéssel s az esetben a magyar ev. istentisztelet formájához hasonlít. 5 4). A közvetlen szomszédságban élő finn evangélikusok viszont teljesen szabályozták a kérdést s olyan ügyesen épült kii az ifjúsági istentisztelet kérdése, hogy azt egyenesen követésméltónak lehet ajánlani. S ezért a finn Agenda elgondolása szeriint a jegyzetben egészen közlöm is ennek lefolyását, amelyet szemtanuk meggyőző közlése szerint 382 helyen használnak 5 5). A német protestantizmus a változások miatt s azért, mert az egyház hatalma az ifjúság felett a minimumra zsugorodott, megalkuszik' a helyzettel. Olyan vidékeken ahol a gyülekezett élteibe erős ós jó alapokra fektetett, ifjúsági istentiszteleteket tart, máshelyeken pedig az ifjúság egyesületi beszenvezését kezdette meg, s minthogy ez ma még folyamatban levő munka, nem próbálkozik istentiszteleti megoldásokkal. Az angol szabadegyházak élete természetszerűen a felnőtt istentiszteletek mellett elöntött s ott, ahol a puritán szellem még él a családfőkben, az egész család egész ünnepnapját valóban' a templomban tölti. Majdnem az mondható az amerikai protestáns keresztyénségre is azzal a imegtoldáissal, hogy az amerikai lutheránizmus az egyesületi élet nagy hasznát elismerve azon van, hogy az ifjúság istentiszteleti élete és gyakorlata erősíttessék. A missiói területeken pedig a missionárius egyéni meggyőződése és a gyülekezet vallásos aktivitása dönt ebben a kérdésben. Mit bizonyítanak ezek az adatok? Igazolják a létjogosultságot ós nem mondhatnak ellene annak a törekvésnek, amelynek legfőbb célja ifjúsági istentiszteletek bevezetése s általánossá tétele mindenütt, ahol annak lehetőségei vannak. Ez a követelés egyelőre figyelmenfcivül hagyja, illetőleg megkerüli azt a problémát, amely abból a szkepszisből táplálkozik, hogy vájjon ez az általánosan bevezetendő szeparátisztikus törekvés nem gyöngíti-e általában a gyülekezeti istentiszteletet? 5 6). S vállalja is egyelőre azt az esetleges vádat, amely az uj intézkedés miatt érheti, mert optimistán sokat remél tőle Az evangélium hirdtetésének jugendgemäss hirdetése 5 7) és közlése ezidőszerint nem történhetik !• meg az egész vonalon a az egyesületié letben fellelhető evangéliumi munka egyelőre képtelen épen helyzeti okok miatt arra azt az ünnepélyességet és azt a szent, liturgikai formák között adott közösséget nélkülözi, amelyre szüksége van az ifjúságnak, mieljy ma a tanáastaljainság állapotában Van, s az idők esetleges tragikusabbra fordulásában még inkább odasülyed. Elismerjük viszont azt, hogy a hitetlenség! mozgalmak terjedése nem lendíti előre sok helyen a terv lehetőségeit ós a kivitelnek útjába rengeteg akadályt gördít, de amig nappal van, addig munkálkodni kell 5 8). Ma még lehetőségeink vannak, amelyeket azért kell kihasználóiunk, hogy szolgáljuk az ifjúság lelkének megmentését. Ezzel a törekvéssel azonban nem szabad semmiféle személyi célokat elegyíteni. Nem az a cél lebeg előttünk, hogy akár nagyobb, akár kisebb ^gyülekezetekben szakítást idéznénk elő ugy, hogy elkülönüljön egymástól a felinőttek és az ifjúság gyülekezette s ebben' az esietben a lelkészi szolgálat két, lélekben egymástól távol álló tömegének munkásai egymással szemben választófalat építsenek is így külön pozíciók kiépítését munkálják: nem az a célunk tehát, hogy hazánkban is kiépíttessenek az ifjúsági lelkészi állások, mint stallumok, hanem inkább az, hogy az egyik lelkészi szolgálat a másikkal nemesen vételkedve buzgólkodjék azon, hogy vállvetett, ós határozott munkával egy lélekkel munkáljak az egyház létének megszilárdulását és az evangélium diadalra juttatását a má-val szemben. Ez az elhatárolás részben megnehezíti munkánkat .S itt meg kell jegyez16
