Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)

5. Az ifjúsági istentisztelet története és gyakorlata

néhány zsoltárt énekelnek latinul, ahogy eddig <a matutinumon szokták. Mert, amint mondottuk a Bibliában az ifjúságot latin nyelven akarjuk oktatni és gyakorolni. A zsoltárok után a fiuk, ketten vagy hárman felváltva, latin nyel­ven egy fejezetet olvasnak az Ujtestámentumból, aszerint, amilyen hosszú. Erre egy másik fiu ugyancsak a fejezetet német nyelven olvassa fel gyakorlatképein, vagy ha esetleg valami laikus hallgató volna jelen. Ezután egy antlfonával át­mennek a német leckére, amelyről fentebb szólottam .A lecke után az egész gyülekezet egy német éneket énekel, utána rendben egy Miatyánkot mondanak el, ennekutána a lelkész vagy a káplán egy collectát monid s befejezik amint szokás a Benedicamus Domino-val. 3 9). Ugyanilyen módon a vecsemyén néhány vecsernye zsoltárt énekelnek, amint eddig énekeltek, szintén latinul egy antifouával együtt, azután egy hymnust, ha vau ilyen. Ennek utána újra ketten vagy hárman olvasnak felváltva, la­tinul az ólestámentuniból egy egész vagy fél fejezetet, aszerint, amilyen hoisizi­szu. Ezután egy fiu ugyanazt németül olvassa fel, erre jön latinul a Magnifi­cat egy antifonával vagy énekkel, azután csendes miatyánk és a collecta a Be­nedicamus-szal. Ebből áll a hétköznapi istentisztelet azokban a városokban, amelynek iskolái vannak 4 0 ). Hogy milyen mértékben növekedik ennek az uttörésniek a hatása, azt azok­ból az iskolai rendeletekből állíthatjuk össze, melyek a németországi külön­böző tanintézetek vezetősége adotlt ki. A 16. és 17. század ilyen rendeleteit Palmie idézett munkájában láthatjuk 4 1) s hogy ez az újítás után milyen gyor­san terjed Európaszerte és milyen hamar jut el hazánkba, abból tudjuk, hogy már 1569-ben Beszterczebányán a Neuburg-Zvveibriickeni iskolai rendtartás teljes rendelkezése bevezetést nyer 4 2). S itt azóta minden szerdán és szom­baton kizárólag vallástant tanítottak. Vasárnap délután az istentisztelet után az iskolában összegyűlt ifjúság a vasárnapi evangéliumi szakaszokat ismétel­gette, a kisebbek pedig a Kátét ismételgették 4 3). Tehát itt is ugyanaz a gya­korlat, ami Németországban, az ifjúság résztvesz a gyülekezeti istentiszte­leten s utána az úgynevezett iskolai áhítaton vallásos gyakorlatokat folytat még a 16 században. De ez nem is lehetett akkor még másképen. A memorizálás időit éltük és a katechizmusok anyagának megismerése hitvallási kötelest­ség volt. A 17. század vége felé tisztázódnak a kérdések és a rendelkezések. Van iskolai rendelet, ilyen pl. a pomerániai, amelyik mindennapra kijelölt a fel­mondandó lecke anyagot is. Hétfő: 10 parancsolat, Kedd: Hitvallás, Szerda: Mi Atyánk, Csütörtök: A keresztség, Péntek: Az úrvacsora, Szombaton az egész káté magyarázat nélkül. Ennek a programúinak némi átdolgozott for­máját nálunk is átvették 4 4). A Szászországi rendtartás 4 5) már i58o-ban ugy intézkedik, hogy a gyermekeket a tanító minden tanítási nap reggelén az is­kola előtt köteles templomba vinni. Hazánkban ebben az időben a würtenbergi iskolai rendtartást követték, amelynek lényege liturgikus részek megismerése és a káté gyakorlása. 4 8). De lasisan kialakul az a gyakorllat, hogy az ifjúság mint iskolai közösség kezeltetik, aki az istentisztelettel összekapcsoltnak látja· az iskolai tanulást, azután pedig olyanformán módosul a helyzet, hogy az if­júságnak aktiv istentiszteleti tevékenysége részben áttétetik az iskolai vallás­tanítás keretébe és csak vasárnaponként jár a templomba. A 17. század iskolai rendtartásaiban még ugyan előfordul bizonyos kilengés és a programmok ke­veredése, de már mindinkább előnyomulnak a pedagógiai szempontok s bár az ifjúság a reggeli istentiszteleteken még általánosan résztvesz, annak 1 is fon­tos része a Bibliai megismertetése és az igehirdetés. Hazánkban a 16. szá­13

Next

/
Thumbnails
Contents