Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)
5. Az ifjúsági istentisztelet története és gyakorlata
néhány zsoltárt énekelnek latinul, ahogy eddig <a matutinumon szokták. Mert, amint mondottuk a Bibliában az ifjúságot latin nyelven akarjuk oktatni és gyakorolni. A zsoltárok után a fiuk, ketten vagy hárman felváltva, latin nyelven egy fejezetet olvasnak az Ujtestámentumból, aszerint, amilyen hosszú. Erre egy másik fiu ugyancsak a fejezetet német nyelven olvassa fel gyakorlatképein, vagy ha esetleg valami laikus hallgató volna jelen. Ezután egy antlfonával átmennek a német leckére, amelyről fentebb szólottam .A lecke után az egész gyülekezet egy német éneket énekel, utána rendben egy Miatyánkot mondanak el, ennekutána a lelkész vagy a káplán egy collectát monid s befejezik amint szokás a Benedicamus Domino-val. 3 9). Ugyanilyen módon a vecsemyén néhány vecsernye zsoltárt énekelnek, amint eddig énekeltek, szintén latinul egy antifouával együtt, azután egy hymnust, ha vau ilyen. Ennek utána újra ketten vagy hárman olvasnak felváltva, latinul az ólestámentuniból egy egész vagy fél fejezetet, aszerint, amilyen hoisiziszu. Ezután egy fiu ugyanazt németül olvassa fel, erre jön latinul a Magnificat egy antifonával vagy énekkel, azután csendes miatyánk és a collecta a Benedicamus-szal. Ebből áll a hétköznapi istentisztelet azokban a városokban, amelynek iskolái vannak 4 0 ). Hogy milyen mértékben növekedik ennek az uttörésniek a hatása, azt azokból az iskolai rendeletekből állíthatjuk össze, melyek a németországi különböző tanintézetek vezetősége adotlt ki. A 16. és 17. század ilyen rendeleteit Palmie idézett munkájában láthatjuk 4 1) s hogy ez az újítás után milyen gyorsan terjed Európaszerte és milyen hamar jut el hazánkba, abból tudjuk, hogy már 1569-ben Beszterczebányán a Neuburg-Zvveibriickeni iskolai rendtartás teljes rendelkezése bevezetést nyer 4 2). S itt azóta minden szerdán és szombaton kizárólag vallástant tanítottak. Vasárnap délután az istentisztelet után az iskolában összegyűlt ifjúság a vasárnapi evangéliumi szakaszokat ismételgette, a kisebbek pedig a Kátét ismételgették 4 3). Tehát itt is ugyanaz a gyakorlat, ami Németországban, az ifjúság résztvesz a gyülekezeti istentiszteleten s utána az úgynevezett iskolai áhítaton vallásos gyakorlatokat folytat még a 16 században. De ez nem is lehetett akkor még másképen. A memorizálás időit éltük és a katechizmusok anyagának megismerése hitvallási kötelestség volt. A 17. század vége felé tisztázódnak a kérdések és a rendelkezések. Van iskolai rendelet, ilyen pl. a pomerániai, amelyik mindennapra kijelölt a felmondandó lecke anyagot is. Hétfő: 10 parancsolat, Kedd: Hitvallás, Szerda: Mi Atyánk, Csütörtök: A keresztség, Péntek: Az úrvacsora, Szombaton az egész káté magyarázat nélkül. Ennek a programúinak némi átdolgozott formáját nálunk is átvették 4 4). A Szászországi rendtartás 4 5) már i58o-ban ugy intézkedik, hogy a gyermekeket a tanító minden tanítási nap reggelén az iskola előtt köteles templomba vinni. Hazánkban ebben az időben a würtenbergi iskolai rendtartást követték, amelynek lényege liturgikus részek megismerése és a káté gyakorlása. 4 8). De lasisan kialakul az a gyakorllat, hogy az ifjúság mint iskolai közösség kezeltetik, aki az istentisztelettel összekapcsoltnak látja· az iskolai tanulást, azután pedig olyanformán módosul a helyzet, hogy az ifjúságnak aktiv istentiszteleti tevékenysége részben áttétetik az iskolai vallástanítás keretébe és csak vasárnaponként jár a templomba. A 17. század iskolai rendtartásaiban még ugyan előfordul bizonyos kilengés és a programmok keveredése, de már mindinkább előnyomulnak a pedagógiai szempontok s bár az ifjúság a reggeli istentiszteleteken még általánosan résztvesz, annak 1 is fontos része a Bibliai megismertetése és az igehirdetés. Hazánkban a 16. szá13
