Gaudy László: Ifjusági istentisztelet (Budapest, 1933)

5. Az ifjúsági istentisztelet története és gyakorlata

delmek után egységes egyházias nevelést akar adni, a Kürt mint baptista újság csak részben foglalkozik az ifjúság ügyeivel. Kétségtelen tény az, hogy a hazai egyházak nagy erőfeszítésekkel és ál­dozatokkal tartják fenn ezeket a lapokat s ha összehasonlítjuk a külföldi folyóiratokkal, megállapíthatjuk azt, hogy szégyenkezésre semmi tekintetben sincs okunk. Szinte az a tétel áll mindegyik szerkesztői gárdára vonatkozóan, amelyik erre a nehéz újságírói feladatra vállalkozott, hogy ha az egyházak a kellő időben "megfelelő módon méltányolták volna ezeket az önzetlen vál­lalkozásokat, akkor a mult sokkal töbl>et mulathatott volna fel a nagyobb egyháziusság és az erősebb hitélet tekintetében. Az eddig megemlített egye­sülelek, ifjúsági lapvállalkozások mind 1 azt az ideális és eléggé nem dicsér­hető célt tűzték maguk elé, hogy önzetlenül segítségére sietnek azoknak az egyházaknak, amelyekhez legközelebb állanak és munkábaállásukkal részben felelősséget is vállaltak arra, hogy az ifjúság lelkét megtartják abban a hit­vallási közösségben, ahová tartozik. Hogy ennlek a kettős vállalkozásnak meny­nyire feleltek meg eddig, azt nem tesszük bírálat tárgyává. Azt azonban sze­retnők hangsúlyozottan kiemelni, hogy a múltnak ez az önkéntes munkássága befejeződés felé közeledik. Egyrészt azért, mert a felekezeti szempontok ki­éleződése szigorúbb tls határozottabb egyházi nevelést követel, másrészt pe­dig azért, mert mindinkább bebizonyosodik az az igazság, hogy az egye­sületi élet munkájának az előbb megadott irányelv szerint való kiépítése és továbbfejlesztése olyan kívánalmakkal lép fel, melyeket az egyesületek az egy­ház munkásainak támogatása nélkül többé sikerrel nem végezhetnek el, mert ez a munka csak olyan lehet, amely kifejezette a a templom közelébe akarja hozni az ifjúságot. Olyan plusz munkálatnak kell következni, amely nem teszi ugyan feleslegessé az egyesületekét, hanem alárendeli annak «a magai­sabb és szentséges munkának, amiit maga az egyház végezi és vége'z tett szol­gáival elsősorban az Ige közlésével és hirdetésével. Λ miire az emberi erő rész­ben elégtelen volt, azt el fogja végezni az EvangeJium. 5. Az ifjúsági istentisztelet története és gyakorlata. Szinte reménytelen vállalkozás: az ifjúsági istentisztelet történetének ada­tait megkeresni. Ha azzal a szándékkal kell itt adatokat egymás mellé helyez­nünk, hogy azoknak köztudatba való elhelyezésével magának az ifjúsági is­tentiszteletnek a tényét és szerepét igazoljuk és jövőbeni hatásosabb megala­pozását ós kiépítését előmozdítsuk s ha ennél a vállalkozásnál a históriai ada­tokkal nem rendelkező gyakorlati theologus bizonyos hibákat követ el, ta­lálion bűne abban mentséget, hogy olvan területen is kell tartóznia, amit mások­nak, szakavatottaknak kellett volna idejében elvégeznie. Másik bevezető megjegyzésünk az, hagy a tárgyalás és anyagok bemu­tatása során kénytelenségből azt a módszert kellett követni, mély a gyakorlati theologiai kézikönyvek nagy részében szokásos, hogy a kérdés történelmi fel­vázolása vagy egészen el van nagyolva 3 7) vagy pedig csaík a reformáció koiia. után veszi kezdetét a történelmi utalás 3 8). Ha így a reformáció kezdetétől indulunk el, azt látjuk, hogy az ifjúság és az istentisztelet egymásrautalt helyzetének három megnyilvánulása van. Az első az ifjúság szerepe a felnőttek istentiszteletén, a második az ifjúsági istentisztelet, a harmadik pedig az iskolai áhítat. Az elsőre jó példa az alábbi 1526-ból való idézett: A fiuknak és tanulóknak a Bibliában való gya­korlása eképen történik: Hétköznapokon (reggeli istentiszteleten) a lecke előtt 12

Next

/
Thumbnails
Contents