Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
IV. rész. A ZSIDÓSÁG - 2. fejezet. A palesztinai zsidóság
érezhető fordulat következett be a Hasmoneusok most már javarészt szekularizált politikájában. Idegen zsoldosokból szervezett seregével hódító hadjáratokra indult: A Jordánon túl fekvő területet, majd Samáriát és Idumeát hódította meg és kebelezte be országába. Az idumenusokat fegyverrel kényszerítette a zsidó vallás felvételére. Ugyanez a hatalmi politika folytatódott utódai alatt is. Fiának és utód= jának, I. Aristobulosnak (Kr. e. 104=103) alig egy éves uralma alatt kez= dődött meg Palesztina északi területein, Galileában és Itureában a zsidó= ság térfoglalása. Ezen a vidéken a zsidó lakosság az északi ország pusztu= lása után annyira megritkult, hogy a Makkabeusok jónak látták azt Galileából kivonni (1. Makk. 5,23). Csak I. Aristobulos foglalta el újból Galileát és a lakosságot részben erőszakkal kényszerítette a zsidó vallás felvételére. Aristobulost atyja eredetileg a főpapi tisztre szemelte, utód= jául pedig özvegyét rendelte. Ezért Aristobulos anyját mint vetélytársát börtönbe vettette és halálra éheztette, ö vette fel elsőnek a Hasmoneusok közül a királyi címet. Görögbarát politikája tág teret engedett a helleniz= mus befolyásának. Ezzel azután végképp teljessé vált a vallási és politikai fordulat, amely már elődei alatt megkezdődött, elvesztette a kegyesek támogatását és végül is hátat fordított a makkabeusi felkelés eredeti cél= kitűzéseinek. 2. I. Aristobulos halála után özvegye Salómé Alexandra szabadon bocsátotta férje testvéreit, akiket még férje vetett börtönbe. Közülök a legidősebbet, akit Alexandros Jannaiosnak (Kr. e. 103=76) hívtak, trónra ültette és feleségül ment hozzá. Alexandros Jannaios nemcsak folytatta közvetlen elődei hatalmi politikáját, hanem élesen szembe is fordult az ellen= zéki irányzatokkal, főleg a farizeusokkal. Több szerencsés hadjárattal újabb területeket szerzett országának, úgyhogy alatta érte el a Hasmoneu= sok birodalma legnagyobb kiterjedését, kb. azt a nagyságot, amelyet utóbb Nagy Heródes birodalma mutatott. Amikor háborúba keveredett a szír királlyal, III. Demetrios Eukairossza\, zsidó alattvalóinak egy része is ellene fordult. A háború befejezése után Alexandros Jannaios kegyetlen bosszút állott ellenfelein. Josephus tudósí= tása szerint (ant. XIII, 14,2; bell. Jud. I, 4,6) Jeruzsálemben egy nagy lakoma ünnepségei közben 800 foglyát — ellenzékének tagjait — keresztre feszít= tette és a megkínzottak szemeláttára felkoncoltatta feleségeiket és gyer= mekeiket. Az ellenzék letörése a farizeusok véres üldözésévé fajult. Noha Alexandros Jannaiosnak sikerült az ellenzék erejét megtörni, halálos ágyán mégis kénytelen volt feleségének, Alexandrának, akit utódjává rendelt és aki őt a trónon követte (76=67), tanácsolni, hogy béküljön ki a farizeu= sokkal 3 7. A kibékülés létre is jött, Alexandra biztosította a törvény 3 7 A Hasmoneusok uralma ellen kialakult ellenzék történetéhez v. ö. Schoeps H. J.: Die Opposition gegen die Hasmonäer, „Theol Literaturzeitung", 1956, 663 k. lpk. 287
