Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

IV. rész. A ZSIDÓSÁG - 2. fejezet. A palesztinai zsidóság

farizeusi értelemben vett megtartását az istentiszteletben is és megnyitotta az utat a farizeusoknak a szinedriumba, ahol addig nem volt helyük. Halála után fiatalabbik fia, II. Aristobulos (67=63) szerezte meg a trónt. Bátyja, a későbbi II. Hyrkanos először lemondott a trónról és a főpapi méltóságról is. Utóbb azonban Antipatros — Nagy Heródes atyja — szer= vezkedést indított Hyrkanos javára, aki elmenekült Jeruzsálemből és Aretas arab fejedelemnél kapott menedéket. A testvérek közt kitört viszály tette lehetővé, hogy a rómaiak beavatkozzanak Palesztina ügyeibe és az országot megszerezzék. Pompeius, aki előzetesen Kisázsiában Mithridates ellen vezetett hadjáratot, ennek befejeztével Szíria ellen for= dult. Kr. e. 63=ban elfoglalta Jeruzsálemet és nagy vérfürdőt rendezett az ellenállást tanúsító zsidók közt. Amikor seregei feldúlták a templomot, maga is behatolt a szentek szentjébe. Ezután újra rendezte Palesztina helyzetét: II. Hyrkanos (63=40) lett a főpap, de — római fennhatóság alatt — politikai hatalmat is gyakorolt. Fennhatósága összezsugorodott Judeára, valamint Perea és Idumea egy részére — talán a zsidók által lakott terü= letekre. II. Aristobulost Pompeius hadifogolyként vitte magával Rómába és diadalmenetében a foglyok közt vonultatta fel. Júdeát Pompeius ugyan nem kebelezte be a római provinciák sorába, azonban ettől fogva ténylegesen a római Syria provincia fennhatósága alá tartozott. Noha II. Hyrkanos még 4o=ig betöltötte a főpapi tisztet, a Hasmoneusok birodalma a valóságban megszűnt. Nagy Heródes Heródes uralomra jutása Pompeius távozása után állandósult a nyugtalanság Palesztinában, ezért a szíriai legátus, Gabinius (Kr. e. 57=55) II. Hyrkanos hatalmát egyre jobban korlátozta. Ekkor alakult ki az Újszövetségből is ismert Dekapolis városszövetség („Tízváros", Mt. 4,25; Mk. 5,20; 7,35), melybe nagyobbára a Jordántól keletre fekvő hellenizált városok tartoztak. II. Hyrkanos helyzetét nehezítette az is, hogy M. Licinius Crassus római proconsul (Kr. e. 54=53) kirabolta a jeruzsálemi templomot: készpénzben 2000 talen= tumot és különféle értéktárgyakat hurcolt el, melyeknek értékét 8000 talentumra becsülték. II. Hyrkanos mellett az ország politikai ügyeit minisztere Antipatros intézte, akinek hatalma egyre nőtt. A római polgárháborúban Antipatros 7. Caesar mellé állott és neki Egyiptomban jelentős támogatást nyújtott. Ellenszolgáltatásként Caesar megerősítette Hyrkanost főpapi tisztében, ethnarchosi ranggal tüntette ki és visszaadta neki a politikai hatalmat is, melyet Gabinius elvett tőle. Antipatros mint Júdea epitroposa az ország kormányzója lett, a maga és családja számára pedig római polgárjogot kapott. Ugyanakkor Caesar kedvezményekben részesítette a diaszpóra= 288