Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

II. rész. RÓMA - 3. fejezet. A római társadalom

nyok a csábításra mind igent mondanak, még a szemérmesek sem mon* danak „nem"=et, mintha nem is volna már tisztességes asszony Rómában

5

1. Ezek az adatok inkább Rómára éspedig elsősorban a magasabb társa* dalmi osztályokra vonatkoznak. De a züllött erkölcsiség aligha korláto= zódott tisztán a fővárosra, hanem éppen úgy pusztított a provinciákban is. A hellenisztikus uralkodóházak is igen sok rossz példát adtak éppen családi botrányok terén és a görögök közismerten laza erkölcse a helle= nizmus hatásával együtt terjedt. Rómában az erkölcsi romlásnak több oka is volt: a korai házasság* kötés, mely a leányokat szinte a gyerekszobából ragadta el és mint asz* szonyoknak éretlen fejjel tette lehetővé a nyilvános életben a szereplést; a sok politikai érdekházasság, a színház erkölcsromboló hatása, stb. A családi élet nyílt és ijesztő megromlása késztette Augustust családvédelmi intézkedésekre. Törvénnyel igyekezett nehezíteni és akadályozni a válá= sokat, amelyeket e rendelkezés értelmében csak hét tanú jelenlétében lehetett kimondani. Tiltotta, hogy szenátorok és szabadonbocsátottak házasságot kössenek, amivel a római arisztokrácia körében igyekezett biztosítani a hagyományok ápolását. Végül pedig kötelezővé tette férfiak számára 25 és 60, nők számára pedig 20 és 50 év között a házaséletet, ill. a hivatalnoki karban csak családos embereket alkalmazott. Augustus e törvények miatt népszerűtlenséget is vállalt, de valami jelentőset nem tudott változtatni a helyzeten. Utódai azonban időnként felelevenítették ezeket a rendelkezéseket, hogy legalább valamelyest korlátok közé szorít* sák az erkölcsi szabadosságot. A nők helyzete Rómában a nők helyzete viszonylag mindig kedvező volt. Soha sem voltak beszorítva a házak női lakosztályába, mindig volt joguk, hogy vagyonukkal rendelkezzenek és szerepet játszhattak a közéletben is. A hellenizmus ideje alatt a nők helyzete Keleten is javult. A császárság idején ez a folyamat tovább tartott. Rómában a nő szinte egyenrangúvá vált a férjével, római jog szerint válást is kezdeményezhetett

5

2. Rómában a politikai életben ugyan nem kapott aktív szerepet, de Kisázsiában nem volt ismeretlen asszonyok részvétele a politikai életben

5

3. 5

1 V. ö. Balogh Károly: Római bronztükör, 1940, 40. k. lap. 5

2 Ezt a helyzetet tartja szem előtt Mk. 10,12, míg a párhuzamos helyek — a palesztinai zsidó, ill. provinciális viszonyoknak megfelelően — csak arra az esetre vannak tekintettel, amikor a férfi taszítja el magától az asszonyt; v. ö. Mt. 19,3 5,32; Lk. 16.18. 5

3 Talán ezzel függ össze, hogy egyes keresztyén gyülekezetekben az asszo* nyok részvétele a gyülekezeti életben kérdéssé vált és vitákra adott okot; v. ö. 1. Kor. 11,2 kk; 14,34 kk. 85