Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
II. rész. RÓMA - 2. fejezet. Kultúra és civilizáció a római császárság két első századában
Egyiptom már akkor is kedvelt célpont volt az utazók számára. Tacitus pl. leírja a császári ház egyik tagjának, Germanicusnak látogatását Egyip= tómban. Germanicus hajón végigutazott a Níluson, fel egészen Elephan= tinéig és Syénéig (a mai Asszuán). Közben kiszállott az ősi Thebaiban és egy bennszülött egyiptomi pappal lefordíttatta és megmagyaráztatta magának a feliratokat. „Egyébként — írja Tacitus —, Germanicust egyéb csodálatos látványosságok is érdekelték, amelyek közül különösen kitűn= tek: a Memnon sziklaszobra, amely — ha a nap sugarai rátűztek — zengő hangot is hallat, az alig járható homoktengerben a királyok vetélkedé= sével és kincseivel hegymagasságig emelt piramisok, a földbe ásott medrű tó az áradó Nílus vizének befogadására, másutt a Nílus szűk szakaszai és feneketlen mélysége, amelybe a kutatók mérőónja nem tud behatolni 4 4." A Memnon oszlopot más neves antik utazók is felkeresték, így pl. Apion, aki zsidóellenességéről lett híres, vagy Hadrianus császár, aki sok más látogatóval együtt be is vésette a nevét az oszlopba. Egyiptomban az utazókat rendesen vonzották a régi és titokzatos kultuszok is. Régi kultuszok, híressé lett vallásos ünnepségek iránt általában nagy volt az érdeklődés. A legnagyobb vonzóerőt e tekintetben talán az eleusisi misztérium-kultusz gyakorolta. Az eleusisi ünnepségek idején Athén tele volt idegenekkel. De más kultuszhelyekre is özönlöttek a zarándokok. Különösen is ki kell emelni az olympiai játékokat, melyek szintén vallásos ünnepségekkel voltak kapcsolatban. Kr. u. ió7=ben Peregrinus Proteus az olympiai játékokat választotta ki, hogy magára vonja az egész akkori világ figyelmét: máglyán égettette meg magát. Korának híres regény= írója, Lukianos le is írta ezt az esetet „Peregrinus Proteus" c. írásában. Jeruzsálemet is felkeresték a nagy ünnepek alkalmával a hithű zsidókon kívül érdeklődő és kíváncsi idegenek is, amint azt egyebek közt Jn. 12,20 is tanúsítja. Nagy látogatottságnak örvendtek azok a kultuszhelyek, amelyek gyógy= helyekkel voltak kapcsolatban, ill. ahol az istenségtől gyógyulást vártak. Ilyen volt pl. Epidauros a Peloponnesos félszigeten: nagyarányú épít= kezései még romjaikban is impozánsak. A templom=körzet mellett itt séta= terek és parkok álltak a látogatók rendelkezésére, közvetlenül a templom= körzet mellett pedig szülő=otthon és a haldoklók számára rendelt épület volt. A jogfejlődés 1. Nem feladatunk, hogy a római birodalom jogfejlődésével részletesen foglalkozzunk, éppen csak néhány az Újszövetség megértése szempontjá= ból fontos mozzanatot kell kiemelnünk. 4 4 Tacitus, Annales, II, 60=61 (Péter Gyula fordítása). 80
