Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

II. rész. RÓMA - 1. fejezet. A római császárság

kezében maradt: mint a szenátus elnöke megszabta a szenátus tárgyalási anyagát, felülbírálta a tisztségek betöltésére irányuló javaslatokat és tribu= nusi tiszténél fogva személyi sérthetetlenséget élvezett. A hatalmat azon= ban nemcsak ezért tudta kezében tartani, hanem azért is, mivel rendel= kezett a hadsereggel és roppant vagyonával döntően tudott intézkedni a birodalom pénzügyeiben is. Augustus bel= és külpolitikája Augustus (Kr. e. 29 — Kr. u. 14) bel= és külpolitikájával egyaránt a biro= dalom megszilárdítására törekedett. Kifelé ezt főként a birodalom határai= nak biztosításával igyekezett elérni. Egyik döntő külpolitikai sikere volt, hogy a pártusok visszaszolgáltatták a Carrhaenkl Kr. e. 53=ban zsákmá= nyolt hadilobogókat és szabadon bocsátották a római hadifoglyokat. A birodalomnak ez a keleti határa, amelyet Augustus így rögzített, kevés változással évszázadokon keresztül megmaradt. Nyugaton Augustus Hispániát pacifikálta és újból rendezte, Galliát biztosította, a határt pedig a Rajna és a Duna vonalán megszilárdította. Csak amikor a határt az Elba vonalára próbálta áttolni, szenvedett hadvezére, Vartis, vereséget a teutoburgi erdőben (Kr. e. 9), úgyhogy Augustus kénytelen volt meg= elégedni ideiglenes rendezéssel. Utódai alatt is ez a rendezés maradt meg és állandósult. A határrendezések biztosították a birodalom belső békéjét és megadták a birodalom nyugodt fejlődésének alapjait. Ettől fogva több mint két év= századon keresztül a birodalom provinciáival együtt békét élvezett és hatalmas fejlődésnek indulhatott. Belpolitikai reformjaival Augustus főként a régi rómaiság megerősítésére törekedett, hogy így biztosítsa a birodalom nyugodt életét és gyarapítsa a polgárságot. Caesar a polgárháborúkban megcsappant polgárságot a pro= vinciákból akarta feltölteni, így a szenátusba is sok új tagot vett fel. Augustus felülvizsgálta Caesar intézkedéseit, megtisztította a szenátust az oda nem való elemektől és azt a régi római hagyományok alapján szer= vezte újjá. A köztársaság utolsó századában keletről sokan tódultak Rómába, gazdag urak sok felszabadított rabszolgája is megszerezte a római polgárjogot. A római polgárjog értékének az emelése és egyúttal a régi rómaisághoz való visszatérés érdekében Augustus megszigorította a rabszolgák szabadonbocsátására vonatkozó törvényeket és megnehezítette a római polgárjog megszerzését. Majd házasság* és családvédelmi törvé= nyekkel kötelezte a tisztségeket betöltő polgárokat házasságkötésre, igye= kezett útját állni a gyermektelenségnek és elejét venni a könnyelmű házassági elválásoknak. Ezek az utóbbi intézkedései ugyan nem érték el a céljukat, mégis valamelyest gátat vetettek az elé az erkölcsi lazulás elé, amely még a köztársaság idején a római társadalom felsőbb rétegeiben végzetesen elharapódzott. 57