Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 4. fejezet. A hellenizmus kultúrája

A matematikai és fizikai kutatásokkal kapcsolatban jelentős technikai haladás is mutatkozott. A technikai fejlődés ugyancsak Alexandriából indult ki és ottani természettudósok és mérnökök munkája alapozta meg. Jelentős technikai alkotások voltak: vízvezetékek, víztelenítési és lecsa= polási munkálatok, csatorna=építések, hidak, monumentális épületek, stb. Fontos szerepet játszott a technika különféle hadigépek, mint ostrom= és hajítógépek, lövegek és lövedékek, stb. alkotásában. Az ókori technika jórészt haditechnika volt. Kiváló technikai tudásával és szellemes talál= mányaival különösen az alexandriai Heron, egy mérnököket képző iskola vezetője (kb. Kr. e. 125 táján) tűnt ki. Ismerte a gőz kiterjedésének erejét, sok felfedezése a meleg levegő nagyobb kiterjedésén alapult (ez az ún. „pneumatika", ide tartozik „Heron labdája" is). Sok játékszerű találmánya volt, de ezeknél fontosabbak a gőzgép, a taxaméter és egyéb automata szerkezetek, melyeket alkotott. Mellette meg kell említeni egy másik, ugyancsak kiváló alexandriai mérnököt, Ktesibiost (Kr. e. 3. század) is: egyebek közt órát szerkesztett, feltalálta a tűzifecskendőt és az ún. vízi= orgonát, amelynek mechanikus meghajtásához vízierőt alkalmazott. A vízi= orgonát használták színházakban, sportünnepélyeken, de utóbb keresztyén templomokban is

4

4. A hellenizmus filozófiája 1. A görög filozófiai gondolkodás a Kr. e. 5. és 4. században, Athénben érte el virágzásának legmagasabb fokát. Ekkor dolgozták ki Platón és Arisztotelész átfogó filozófiai rendszereiket. A hellenizmus korában ugyan a metafizikai gondolkodás háttérbe szorult, de a kialakuló filozófiai „iskolák" — úgy is mint tanrendszerek, úgy is mint évszázadokon keresz= tül fennálló, bizonyos irányzatot képviselő nevelői munkaközösségek —, rendkívül fontos szerepet töltöttek be a hellenizmus közgondolkodásának alakításában. Hatásuk és jelentőségük megmaradt a legújabb korig. Arisztotelész örökségét a peripatetikus iskola őrizte és művelte. Első vezetője Theophrastos volt, aki örökölte Arisztotelész könyvtárát és kéz= iratanyagát. Azon túl, hogy a peripatetikusok gondozták és az utódoknak átadták Arisztotelész filozófiai és tudományos örökségét, maguk is művel= ték az egyes tudományágakat és gyarapították azok ismeretanyagát. Maga Theophrastos az ókorra — de azon túl még az újkorban is — erős hatást gyakorolt kb. harminc erkölcsi jellemrajzával (Éthikoi charaktéres), me= lyekben röviden erkölcsi fogyatékosságokat és különc=típusokat rajzolt meg, jórészt az attikai vígjáték színpadi alakjai után (pl. a zsugori, a kér= kedő, a babonás ember, stb.). Ezek a jellemrajzok a hellenizmus idején 4

4 A víziorgonának legjobb állapotban ránk maradt példányát Aquincumban találták meg. 45