Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 4. fejezet. A hellenizmus kultúrája

A matematikai és fizikai kutatás szoros kapcsolatban volt a csillagászat* tal, amelynek a hellenizmus idején kiváló művelői voltak. így a Samos=i Aristarchos, aki kb. Kr. e. 280 táján a heliocentrikus világképet képviselte. Felismerését azonban utóbb kétségbevonták, úgyhogy a geocentrikus világképet nem tudta kiszorítani. Ezt az utóbbit képviselte az ókor egyik utolsó nagy természettudósa, Claudius Ptolomaeus (kb. 100=178 Kr. u. Alexandriában). Róla nevezik azt a világképet, amely a nyugati kultúrát egészen az újkor kezdetéig meghatározta, ptolomaeusi világképnek. Fontos felfedezésekre jutottak a hellenizmus idején a földrajz terén. Nagy Sándor hódító hadjáratai folyamán állandóan különféle tudósokat vitt magával és így gondoskodott arról, hogy az általa bejárt, ill. meg= hódított területek nagyságát, felületi alakulását, növény=, állat= és ember= világát feldolgozzák. A felfedezések folytatódtak a következő századokban is. A Kr. e. 3. század elején Nagy Sándor egyik tábornoka, Patrokles fel= kutatta a Káspi=tengert és annak vidékét. Másokat felfedező útjaik elvittek Indiába és Ázsia déli vidékeire, valamint Arábiába. Massilia=i Pytheas végighajózta Európa nyugati partjait Hispánia és Gallia mentén és eljutott egészen a Shetland= és Orkney=szigetekig. Ezek és más felfedezések gya= rapították a földrajzi ismereteket és megteremtették a földrajztudomány alapjait. Ε felfedezések alapján alkothatta meg Eratosthenes, az alexandriai könyvtár vezetője (kb. Kr. e. 235 táján) nagyszabású térképét, melyen először alkalmazta a szélességi és hosszúsági fokok szerinti beosztást. Ugyanő viszonylag igen nagy pontossággal meghatározta a Föld kerületét (252000 stadion). Eratosthenes a tudományos kronológia területén is jelentős eredményeket ért el, így pl. kiszámította Trója elestének évét a mi időszámításunk szerint Kr. e. n84=re. A többi tudományágak közül ki kell emelni az orvostudományt. Meg= alapítójának Hippokratest (Kr. e. kb. 460=377) szokták tekinteni. A hel= lenizmus idején Alexandria lett az orvosi kutatás legfontosabb központja és az is maradt egészen az arab hódításig. Különösen jelentős eredménye= ket ért el a kutatás az anatómia és a patológia területén. Alexandriában Herophilos (kb. Kr. e. 300 táján) és Erasistratos (kb. Kr. e. 258 táján) valószínűleg boncolásokat is végeztek és így állapították meg főként az idegek és az érzékszervek anatómiáját. nül szaladt haza azzal a kiáltással: „Heuréka! heuréka!" (magy.: „Megtaláltam! megtaláltam!") — Mikor Siracusában egy nagy hajót akartak vízre bocsátani és az nem akart sikerülni, Archimedes oldotta meg a feladatot. Állítólag ekkor mondotta volna az uralkodónak, Hierónak: „Adj nekem egy pontot, ahol meg= állhatok és megmozgatom a földet!" — Egyes felfedezéseit a haditechnika szá= mára is hasznosították. Amikor a rómaiak ostromolták Syracusát, hadigépével két évig feltartóztatta az ostromlókat, több hajójukat pedig hatalmas tükrökkel felgyújtotta. Syracusa elfoglalásakor egy katona a római hadvezér, Marcellus tilalma ellenére meggyilkolta. Archimedes talán az egyetlen matematikus, aki= nek alakját a legendaköltő fantázia is hatalmába kerítette. V. ö. Tarn, id. h. 301. lap. 44