Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 4. fejezet. A hellenizmus kultúrája

mányos kutatóintézetet, melyet utóda, Ptolemaios Philadelphos épített ki. A Museion tudósok társasága volt, akik ott szabadon és külső gondoktól mentesen élhettek tudományos kutatásaiknak. A Museion könyvtára már fennállásának első századában kb. 700 000 tekercset tett ki és a leg= nagyobb ókori könyvtár volt

4

1. Hasonló, bár kisebb állami könyvtárak létesültek — talán a régi asszír= s babiloni udvari könyv= és levéltárak mintájára — különféle utódállamok fővárosaiban is. így Antiochiában, Pergamonban, utóbb Rhodosbari, Smyrnában és valószínűleg másutt is. Azonban mindvégig az alexandriai Museion maradt a legnagyobb, leg= híresebb és az egész ókori világban elismert kutatóintézet. A Museion jórészt irányt is szabott a kutatásnak. Könyvtára főként a filológiai kutatást mozdította elő. Nem véletlen, hogy a vezető könyvtáro= sok közt több ismert és kiváló filológus volt. Az alexandriai filológia ki= indulópontja és mindvégig egyik legfontosabb ága a szövegkritika, ponto= sabban irodalmi művek eredeti és helyes szövegének megállapítása volt. Ismert kutatók voltak Zenodotos, majd utóbb Byzantioni Aristophanes (kb. Kr. e. 180 körül) és Samothrakei Aristarchos (megh. kb. Kr. e. 145 körül). Ε filológiai munka eredménye volt a görög klasszikusok szövegé= nek — elsősorban Homeros eposzainak — gondos megőrzése, valamint a görög nyelv filológiai feldolgozása, egyebek közt a hangtani ékezetjelek megállapítása

4

2. A hellenizmus materialista gondolkodásának megfelelően a tudományok terén a főhangsúly a matematikára és a természettudományokra esett. Euklides hosszú évszázadokra, sőt évezredekre vetette meg a matematika, ill. geometria alapjait. Pedig Euklides nem is volt eredeti gondolkodó, inkább csak összegyűjtötte korának tudományos ismereteit és eredményeit, így lett „Elemek" c. tankönyve a görögök, rómaiak és arabok által folya= matosan használt kézikönyvvé, amely átszármazott a középkorba, sőt az újkorba is, úgyhogy a geometria alapjait a legutóbbi időkig is Euklides rendszere alapján építették fel. Nála is jelentősebb volt Archimedes (megh. Kr. e. 2i2=ben), aki főként az elméleti fizikát gyarapította. Számos alap= vető elméleti felismerése mellett (archimedesi törvény!) kutatásait a tech= nika szolgálatába is állította

4

3. 4

1 Amikor Caesar Alexandriát ostromolta, a könyvállomány egy része elpusz= tult, de nem a tulajdonképpeni könyvtár, hanem csak a tengerparton elhelyezett könyvraktár vagy talán elszállításra váró könyvanyag. Utóbb Antonius kárpót= lásul Kleopátrának adományozta a pergamoni könyvtár 200 000 tekercsét. Az alexandriai könyvtár Kr. u. 272=ben pusztult el, amikor Aurelianus a Brucheion városrészt felégette: V. ö. Tarn: Hellenistic Civilisation, 2. kiadás, 270. lap. 4

2 Nem véletlen, hogy Alexandriában nevelkedett és tanult Origenes, az ókor legkiválóbb keresztyén tudósa, aki a bibliai szövegkritika területén alapvető munkát végzett. 4

3 Ismeretesek az Archimedesszel kapcsolatos anekdoták. Tudományos kuta= tásai közben nem egyszer megfeledkezett az ebédről. Egy alkalommal fürdés közben jött rá az ún. „archimédeszi törvényre", mire kiugrott a vízből és mezítele= 43