Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
IV. rész. A ZSIDÓSÁG - 5. fejezet. A zsidóság vallása
zadban meghonosodott az a nézet, hogy az igazak közvetlenül haláluk után a paradicsomba kerülnek 2S 9. El volt terjedve ez a vélemény az írástudók közt is. Jochanan ben Cakkai is azt mondja halála előtt a ferut idézett történetben, hogy két út van előtte, melyek közül az egyik az Éden=kertbe, a másik a géhin= nómba visz és nem tudja, melyiken fogják vezetni 2 4°. Ez a nyilatkozat is azt mutatja, hogy az írástudomány reménysége szerint az igazak halá= luk után közvetlenül kerülnek a paradicsomba. 3. Az igazak és gonoszok szétválasztása közvetlenül a halál után azzal függ össze, hogy az ember — itt mindig az izraelitákról van szó! — köz= vetlenül a halál pillanatában ítélet alá kerül. Az ítélőbíró „nem húsból és vérből való ember, hanem minden teremtmény Ura, aki áldott legyen! Előtte nem állhat meg semmiféle igazságtalanság, nem feledkezik meg semmiről, előtte nem számít senki személye és nem lehet megvesztegetni" — mondta a Kr. u. 2. század elejéin Ben Accái 24 1. Isten az embert csele= kedetei szerint ítéli meg. Akinél a jócselekedetek vagy érdemek (zákijóth) többségben vannak, azt Isten felmenti és tökéletesen igaznak számít. Akinél többségben vannak a vétkek (ábéróth), azt a bíró elítéli és az tel= jesen istentelennek számít. De akinél egyensúlyban vannak érdemek és vétkek, az csak középszerű. Az írástudók úgy vélik, hogy Isten — hiszen választott népe tagjairól van szó — ilyen esetben vagy elveszi valamelyik vétke adóslevelét a mérlegről, úgyhogy a mérleg az érdemek javára billen, vagy pedig a mérleg serpenyőjét billenti az érdemek javára. Sarnmái iskolájában — tehát az újszövetségi kor kezdetén — alakult ki az ilyenekről az a vélemény, hogy nekik időleges büntetést kell szen= vedniök a géhinnómb an és csak utána 'szabadulnak fel az eljövendő világ számára. Az időleges büntetés idejét egyesek egy évre, mások valamivel rövidebb időre tetiték. A sammáiták a büntetést még az idők végére gon= dolt géhinnómban helyezték el. Ennek a gondolatnak a továbbfejtéséből azonban a Kr. u. 2. század elejére elterjedt az írástudók közt az a vélemény, hogy a középszerű embereknek vétkeikért a két aión között a géhinnómban, mint időleges bürutetőhelyen — tehát „purgatóriumban" — kell bűnhődniük. 23 0 Hasonlóan mondja Lk. 16,22 és 23,43 is, hogy Lázár, a koldus és a bűn= bocsánatot nyert lator haláluk után közvetlenül a paradicsomba kerülnek. Hogy a kegyesek haláluk után „Ábrahám kebelében" lesznek, szintén olyan kifejezés, amelyet írástudók is használtak. 24 0 Berakh 28 b, 23 ( Billerbeck , IV, 1034. lap). — Billerbeck szerint a Seolra és géhinnómia vonatkozó képzetek átalakulását jelentősen befolyásolta a hal= hatatlanság görög képzetének elterjedése az írástudók körében és e befolyás első kimutatható képviselője éppen Rabban Jochanan ben Cakkai volna, id. h. 1031 k. lpk. 24 1 Derekh erec 2 (19 b, 12); Billerbeck, IV, 1037. lap. 447
