Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 4. fejezet. A hellenizmus kultúrája

szerepet játszik a nehézségeken is győzedelmeskedő szerelem. A hétköz= napi életből vett témák adják meg e színműveknek a kultúrtörténeti jelen= tőséget. Ehhez járul, hogy Menandros alakjainak a jellemét rajzolja meg abban a meggyőződésben, hogy — mint egyik vígjátékában az egyik sze= replő mondja — a jellemen fordul meg az ember jó vagy rossz sora. A jellemábrázolás teszi Menandrost realista költővé. Vígjátékait vették példaképül Rómában Plautus és Terentius, akiken keresztül Menandros sok témája jutott el a humanizmus óta az újabb vígjátékirodalomba. A mindennapi élet jeleneteit ábrázolta a rövidebb mimus is. Ebbe a műfajba tartoznak Theokritos híres idilljei, valamint Herondas sokszor sikamlós témájú mimjambosai. Végül röviden meg kell említenünk mint a hellenisztikus költészet egyik kedvelt és elterjedt műfaját, a tankölteményt. A tudományos kutatás, főként a természettudományok által elért eredmények a hellenizmus idején a tudományt az érdeklődés homlokterébe állították. így lettek a tudomá= nyos eredmények költészeti témákká: bennük is kifejeződik a korhangulat és a kor szellemi képe. Aratos pl. „Phainomena" c. tankölteményében az égboltozat jelenségeit írta le, tehát költői formába öltöztetett és népsze= rűsített csillagászatot adott. Vezérfonalul számára a híres ókori csillagász Knidos=i Eudoxos asztronómiája szolgált. Aratos tankölteménye az ókor végéig egyik legkedveltebb és legtöbbet olvasott költői mű volt. A tudományok a hellenizmus korában A hellenizmus — különösen első két századában — igen jelentős ered= ményeket mutatott a tudományos kutatás terén. A tudomány ekkor lett a nyugati kultúra területén először hatalommá, sőt a kialakuló tudományos központokban — főként Alexandriában — világhatalommá. A tudományos kutatás a megelőző századok, főként pedig Arisztotelész munkásságára épült fel, iH. azt építhette tovább. A matematika terén az 5. és 4. században különösen a pythagoreusok (Pythagoras és tanít= ványai iskolája) alapvetése vált a további tudományos munka számára fontossá. Arisztotelész pedig nagy filozófiai rendszerében kora tudomá= nyos kutatásait és annak eredményeit egységes világképpé igyekezett összefoglalni. Ε célból tanítványait bízta meg azzal, hogy a szükséges tudományos anyagot összegyűjtsék. Halála után azonban e munkálatoknál a filozófiiai alapvetés háttérbe szorult és helyet adott az egyes tudomány= ágak kialakulásának. Iskolájából került ki Lampsakos=i Straton (megh. kb. Kr. e. 269 körül), aki tudatosan arra igyekezett, hogy a fizikai isme= reteket az elvont logika területéről a tapasztalati megfigyelés talajára állítsa. Különösen nagyjelentőségűvé lett a tudományos munka számára, hogy I. Ptolemaios megalapította Alexandriában a Miísei'on=nak nevezett tudo= 42