Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

II. rész. RÓMA - 5.·fejezet. A gazdasági élet néhány alapvonása

5· fejezet Α gazdasági élet néhány alapvonása A gazdasági élet szabadsága és fellendülése A gazdasági élet alapvonása a római birodalomban a gazdasági szabad= ság volt. Az állam a gazdasági élet menetébe alig vagy éppen csak a leg= szükségesebb mértékben avatkozott bele. Teljesen szabadjára bízta az egyéni gazdasági vállalkozást a mezőgazdaságban, az iparban és a keres= kedelemben egyaránt. A kedvező gazdasági lehetőségek, új területek bekapcsolása a mezőgaz= dasági művelésbe, új gazdasági források feltárása, a fogyasztók számá= nak emelkedése, mindenekelőtt pedig a gazdasági élet nyugodt fejlődését biztosító rendezett politikai viszonyok a császárság két első századában lehetővé tették a gazdasági élet fellendülését, amint az főként a városok gazdagodásában és általános jómód emelkedésében mutatkozik. A pénzrendszer és az adók ι. A császárság korában a római birodalom területén nagyjából egysé= ges és viszonylag igen egyszerű pénzrendszer alakult ki. Az egységes pénzrendszer alapja a denarius volt, amely értékben megfelelt a régebbi görög drachmának. Az Újszövetség is leginkább a denariusról beszél, v. ö. Mt. 18,28; 22,19; Lk. 10,35; Jel· 6'6· Egy denarius a napi napszám, Mt. 20,2. — Csak Lk. 15,8=9 példázatában szerepel a régebbi drachma. Ε pénzrendszerben 1 aureus (= „arany") egyenlő 25 ezüst denariusszal, továbbá 100 sesferf!MS=szal (sárgarézpénz), 400 as=szal (rézpénz) és 1600 quadrans=szal (rézpénz; görögül kodrantes). A pénz vásárló erejét kb. azzal szemléltethetjük, ha figyelünk arra, hogy átlagban 1 denarius = 4 sestertius volt a napszám. A római pénz értékére és megbízhatóságára jellemző, hogy a birodalom határain kívül is szívesen elfogadták. Ennek oka a pénz értékének állandóságában és megbízhatóságában rejlett. Néró idejétől fogva azonban időközönként 123