Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

II. rész. RÓMA - 3. fejezet. A római társadalom

Ez a panasz azonban talán nem általánosítható még a gazdagok köré= ben sem. Az antik ember étkezés tekintetében a mai embernél jóval igény= telenebb volt. Viszont kétségtelen, hogy a hellenizmus ideje óta több addig ismeretlen étel és különösen gyümölcsfajta vált ismeretessé és terjedt el. Ezek élvezete kezdetben természetszerűleg fényűzésnek volt mondható, később azonban szélesebb körökben is elterjedt. A szegények Szegénység és proletariátus ι. A gazdagok és jómódúak mellett természetesen az ókorban is ott voltak a szegények és nincstelenek, azok, akiknek nem volt semmijök és proletároknak számítottak. A vagyon felhalmozódása a kevésszámú gaz= dag kezében pedig szükségképpen növelte az elesettek és nincstelenek számát. Már mondottuk, hogy Róma hódító hadjáratai a Kr. e. 2. és 1. században főként Görögországban, de Kisázsiában is nagy területek elszegényedését vonták maguk után. A hódító hadvezérek nagy ország= részeket sarcoltak végig, a lakosság nagy részét rabszolgának hurcolták el, az állatállományt pedig elhajtották hadizsákmány címén. így nagy terü= letek gazdasági élete összeroppant és az csak lassan tudott ismét regene= rálódni. Az elszegényedés az Augustust megelőző korszakban nemcsak egyes provinciákban, hanem Itáliában és Rómában is mutatkozott. Itt ugyan nem volt általános, hanem a nagyvagyonok felhalmozódásával ellentétben lehetett megfigyelni. A polgárháborúk alatt a proscriptiok családok ezreit tették tönkre és juttatták koldusbotra. Ugyanakkor a hadvezérek csak úgy tudták hadseregeiket összetoborozni és együtt tartani, hogy a katonáknak gazdag zsákmányt és földet ígértek. Ezért minden hadvezér végzett telepítéseket. A polgárháborúk idején és közvetlenül utánuk a telepítések úgy történtek, hogy a proscriptiok során elűzött parasztok birtokaira, valamint a háborúk következtében elnéptelenedett gazdaságokba telepí= tették le a veteránusokat. Augustus Kr. e. 29=ig 120 000, haláláig pedig 180 000 kiszolgált kato= náját telepítette le és juttatta földhöz. Az actiumi csata után pl. Itáliában 28 katona=kolóniát alapított, Kr. e. i4=től fogva pedig számos provinciá= ban keletkeztek hasonló újvárosok (coloniák)

8®. A telepítések a követ= kező császárok alatt is folytatódtak, mivel azonban csak a veteránusokra vonatkoztak, a proletariátus helyzetén alig könnyítettek. Nerva volt az első császár, aki a nagyszámú római proletariátus csökkentése érdekében is végzett telepítést: Itáliában 60 millió sestercius értékben földet vásárol= 8

3 így telepítette be Augustus az actiumi csata után Philippit is veteránusaU val. Lakosai ezért tekintették magukat rómaiaknak, v. ö. Csel. 16,21. 99