Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

II. rész. RÓMA - 3. fejezet. A római társadalom

A ruházkodás régente nagyon egyszerű volt. Otthon leginkább csak inget viseltek (görögül: chitón, latinul: tunica), az utcán pedig e fölött egy nagy plédszerű takarót (görögül: himation, latinul: pallium). Ez volt a fő ruhadarab, amelynek a divat szabályai szerint adtak esést és formát. A chitón legtöbbször egybeszőtt darab volt (v. ö. Jn. 19,23), egyébként a ruhát csatokkal és kapcsokkal tűzték össze, gombokat nem ismertek 7

8. A pallium fölött hordták időnként a köpenyt (görögül: chlamys, latinul lacerna), ill. utazásoknál az útiköpenyt (görögül: phelonés, latinul: pae= nula) 7

9. Az asszonyok ugyancsak chitónt viseltek, de felette még sokszor ujjas=chitónt (latinul: stóla) is, a házon kívül pedig himationt (latinul: pallium). Ez az eredetileg görög ruházkodás a császárság korában Rómában is teljesen kiszorította a régi latin öltözködést. A foga csak ünnepi ruha* darab volt, melyet az ifjak akkor vettek fel, amikor férfikorba léptek. Különben is csak ünnepélyes alkalmakkor viselték, közönséges használat* ban nem. Az öltözködés kevésbé volt kitéve a divat szeszélyeinek, mint manapság. A fényűzés sem a különböző divatú ruhák cseréjében, hanem inkább a felhasznált anyagok és kelmék értékében mutatkozott. Keleten a helle* nizmus utolsó századában, Rómában pedig a császárság korától fogva terjedtek el a különféle finom szövésű és sokszor áttetsző textilanyagok, valamint tarka kelmék. A finom szövésű kelméket Rómában elpuhult férfiak is viselték. Hírhedteknek számítottak az áttetsző ún. Kós4 ruhák

8

0, amelyeket azonban inkább csak hetérák viseltek. Különösen finom luxus* anyagokat selyemből készítettek és arany* vagy ezüstfonalakkal szőtték át. Agrippina császárné pl. 52=ben a Fucinus taván eljátszott tengeri csata ünnepélye alkalmával egy köpenyt viselt, amely tisztára aranyfonalakból volt szőve. Heródes Agrippánsk is volt egy ezüstszálakkal átszőtt ünnepi ruhája, melyet egyszer Caesareában ünnepi játékok alkalmával vett fel s ragyogásával, amikor a nap rásütött, annyira elkábította a sokaságot, hogy az istenségként kezdte ünnepelni

8

1. 4. Végül röviden említeni kell az étkezéssel kapcsolatban kifejtett fény* űzést is. Ez különösen messze vidékekről hozott és ritka ételek élvezeté* ben mutatkozott. Ismételten hallunk arról, hogy egy=egy étkezéshez sok hajó különféle országokból hordja össze a válogatott ételeket, mert az ínyenceknek „feneketlen és kielégíthetetlen torka hol a tengereket, hol a szárazföldeket kutatja át" új meg új ételek után, hogy ritkaságok utáni vágyódásukat kielégítse 8

2. 7

8 A ruhán alkalmazott gombokat csak jóval később „találták fel". Először Kr. u. 600 táján hallunk cipőgombokról. 7

9 A római katonák vörös („bíborszínű") köpenyt viseltek: ilyet adtak Jézusra is megcsúfolásakor, v. ö. Mt. 27,28.31. 8

0 A kelméket Kós szigetén készítették, innét a név. 8

1 Tacitus, anales, XII, 56. — Josephus, Antiquitates, 18,8,2: Heródes Agrip* pávai kapcsolatban talán erre az esetre utal Csel. 12,21 is. 8

2 Seneca, ep. 89, 22. 98