Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 2. A felekezetek szaporodása

Karu

er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 26 jelezni, amennyiben a világháború előtt az anyakönyvezést viszonyok rendezetlensége miatt pontatlanok. Lehetséges, hogy a születési hányados javulása Romániában 1901/2. és 1911/12. közt csak a születések számának pontosabb bejegyzéséből származik. A születések csökkenésére vonatkozó irodalom a kérdést leginkább azon kettős szempontból tárgyalja, hogy micsoda okokból származtatandó a jelenség és hogy micsoda eszközök ígérnek a mozgalom elleni küzdelemben eredményt. Hogy mily bonyolult kérdéssel van dolgunk, azt leginkább az a körülmény mutatja, hogy a születések csökkenésének okára, illetőleg okaira vonatkozólag a hypothesisek egész sora keletkezett.

3

1 Ezen hypothezisek közül a legjelentékenyebbek részben az anyagi jólét emelkedésében, részben a kultúra, illetőleg civilizáció terjedésében, részben általában a szociális viszonyok változásában, részben pedig a hitetlenség terjedésében keresik azon legfőbb vagy döntő okot, amely ezen mozgalmat előidézte. Az utolsó hypothezis megalapítója a francia Jean Maria Guyau és egyik legkarakterisztikusabb képviselője a fentebb említett Wolf. Az utóbbinak álláspontja érintkezik azon felekezeti érdekek szolgálatában álló vizsgálódásokkal, amelyek a születési arányszámoknak felekezetenként mutatkozó eltéréseiből a katholicizmus vallási és erkölcsi magasabbrendűségét vélik bizonyíthatni.

3

2 Wolf is azon az állásponton van t. i., hogy a katholicizmus a népesség erkölcsi érzületének befolyásolása tekintetében hathatósabb eszközök felett rendelkezvén, mint a protestantizmus, az utóbbinál is hosszabb ideig tartó és erőteljesebb ellenálló erőt tud kifejteni a születések racionalizálására irányuló törekvések ellen. Wolf már eredetileg is nyilván csak relatív előnyt tulajdonított e tekintetben a katholicizmusnak : maga is kénytelen kivételeket megállapítani, ilyenek bizonyos fokig Belgium, de különösen Franciaország, ahol a katholikus egyház kimondottan vereséget szenvedett.

3

3 Wolf azonban a kérdés tárgyalásánál, illetve saját hypothesisének a megalkotásánál súlyos logikai tévedésbe keveredik : a katholicizmusról és annak ellenálló erejéről beszél, viszont a katholicizmus ellenálló erejének a bázisa nem a katholikus dogmatikai rendszer, mint olyan, vagy talán a katholikus „igazság" magában véve, hanem a hagyományhoz való ragaszkodás. Ennek alapján különböztet meg négy fokozatot.

3

4 Az első a majdnem ösztönös sexuális cselekvés, amely nem ismeri a felelősséget és az isteni parancsnak engedve, hozza a világra a nagyszámú gyermeksereget : ez a görög keleti egyházak körében mutatkozó helyzet. A második fokozat a nemzési szándékkal kapcsolatos sexualis cselekvés, amely tudatosan az isteni parancsolatnak akar megfelelni és tagadja az embernek minden jogát arra nézve, hogy az isteni rendbe belenyúljon: ez a katholicizmus álláspontja. A harmadik az a sexualis cselekvés, amely a következményeket jobban tekintetbe véve egyúttal a gyermekért való felelősség tudatában cselekszik, úgyhogy ezen erkölcsi törvény konkurrál a bibliai paranccsal: ez a protestantizmus álláspontja. A negyedik fokozat az a sexualis cselekvés, amely teljesen figyelmen kívül hagyja az Isten igéjét és tisztára racionalis, számító szempontok alapján cselekszik : ez a vallástalanság álláspontja. Ezen sematizmus ellen V már Kosic igen figyelemreméltó érveket hozott fel

3

5, amelyekben különösen azt igazolta, hogy a keleti egyházat távolról sem lehet olyan egységnek tekinteni, mint ahogyan azt Wolf teszi és hogy különösen az oroszok nagy termékenységét egyáltalán nem lehet közvetlen kapcsolatba hozni vallásosságukkal. Ujabban Wolf változtatott is ezen elméletén, amennyiben a ,.nemzési akarat3

1 Az idevonatkozó irodalmat összefoglaló módon részletesen feldolgozza Müller id. művében. 3

2 Németországban ezen álláspontot kül. Rost képviseli id. munkájában, de vannak mások is (v. ö. Rost irodalmi tájékoztatását i. h. 94. k. 1.), akik hasonlóan nyilatkoztak. — Nálunk Pezenhofer ismertetett könyve szólaltatta meg ezt a felfogást, hogy mennyire a hasonló külföldi (német) munkák hatása alatt, könyvéből nem állapítható meg, bár a 129. 1-on idézi Wolf nevét könyvének megjelölése nélkül. 3

3 „Geburtenrückgang", 74. k. és 94. k. lpk. 3

4 U. o. 90. 1. 3

6 V. ö. Alig. Stat. Archiv, VIII., 40. k. lpk. és X. 469. k. lpk.