Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 2. A felekezetek szaporodása
Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 27 nak" három fokozatát különbözteti meg 3 3 : az első, a naiv, nem-reflektált, nemi ösztön fokozata, ahol az ember legfeljebb utólag védekezik a nem kívánatos szaporodás ellen ; a második a tudatos nemzési akarat fokozata, amelyen az ember isteni parancs alapján számol a sexualis cselekvés következményeivel ; a harmadik a felelősségteljes nemzésnek a fokozata, amikor a gazdasági és egyéb viszonyok szabályozzák az egyén nemzési akaratát. Ezen fokozatokat Wolf már nem hozza közvetlen viszonyba a felekezettel, jóllehet a katholicizmus előnyét ma is hangsúlyozza. 3 7 Ez a hangsúly azonban ma már csak azt jelenti, hogy a katholicizmus területén az ,,új szellem", az „új sexualis morál" kevésbbé terjedt el, mint más, nevezetesen protestánsok lakta területen. Hogy a katholicizmus távolról sem az a mindenható óvszer a születések csökkentésére irányuló mozgalom ellen, amelynek azt pl. Pezenhofer is igyekszik feltüntetni, azt legkönnyebben Franciaország példáján lehet igazolni. Hibás az az okoskodás, hogy Franciaország e tekintetben általában nem használható fel érvelésre, mivel lakosságának nagy része nem egyházias. Még hibásabb az az érvelés, amely Franciaországra ebben az összefüggésben oly módon mutat rá, hogy vele akarja igazolni, mennyire az erkölcsi züllés útjára kerül az a nép, amely lelkileg elszakad az egyháztól. Hibás, amennyiben ezzel az érveléssel le akarja venni a felelősséget a francia katholicizmus vállairól. Mert, ha ez a folyamat, amellyel a nép mindinkább az egyház ellen fordult, Franciaországban már több, mint száz évvel ezelőtt kezdődött is, a kérdés mégis csak az, hogy mimódon nem tudta megtartani az egyház azt a francia népet, amelyből a római egyházzal szövetkezett világi hatalom olyan kíméletlen kegyetlenséggel pusztította ki a protestantizmust. Nem részletezhetjük ezt a problémát, de nyilvánvaló, hogy valahol mégis csak el kell jutnunk ahhoz a ponthoz, amelyen rábukkanunk a római egyház felelősségére. Ugyanez a helyzet a születések csökkenésének a kérdésénél is: ha ma a születési nyers arányszám kicsinységéért nem is lehet a mai katholicizmust felelőssé tenni, a Wolf—Pezenhoffer-féle elmélet szerint valahol, ha talán száz évvel ezelőtt is, de reá kell bukkannunk a katholicizmus felelősségére, illetve arra, hogy a katholikus egyház nem tudta megakadályozni a tőle függetlenül megindult folyamatot. Ez pedig történetileg is könnyen igazolható. Maga Wolf utal arra 3 8, hogy Franciaországban a születések szándékos korlátozása még a XVIII. században, a forradalom előtt indult meg. A mozgalom először a nemességnél állapítható meg, innét kiindulólag terjedt el azután a polgári társadalom egyéb köreiben. Hogyan viselkedett ebben a kérdésben a katholikus egyház ? Talán nem ismerte fel a veszedelmet, illetve nem jutott a tudomására ? A gyóntatószék munkája természetszerűleg megismertette a való helyzetet az egyház vezetőségével. Az egyház küzdött is ellene éppen a sokat emlegetett gyóntatószék útján. Munkája eredménytelen maradt s végül is az egyház kimondottan feladta a harcot a mozgalom ellen. 1842ben Bouvier, Le Mans-i püspök jelentést tett a római szentszéknek arról, hogy a fogamzás megakadályozása nagyon erősen elterjedőben van és ha azt halálos bűnként kezelik, legfeljebb elidegenítik a gyónókat a gyóntató széktől. Erre a Curia Sacra Poenitentiaria „alapos megfontolás alapján" részletesen rendelkezett e kérdésben és pedig oly módon, hogy többek közt utalt Liguori-nak, „az ezen kérdésekben legjáratosabb és legtapasztaltabb férfiú"-nak azon „bölcs szavára, amely szerint a gyóntató atya nem köteles olyan kényes dologra vonatkozólag, mint amilyen a debitum coniugale, kérdést feltenni és hogy amennyiben ezirányban a gyónó nem intéz hozzá kérdést, hallgatással mellőzze az ügyet." 3 9 Wolf szerint ez a rendelkezés csak Franciországra és bizonyos korlátozással Belgiumra vonatkozik. Ez azonban mellékes dolog : a kérdésnek a lényege nem az, hogy milyen terűleteken adta fel a harcot a katholicizmus a születések tudatos korlátozása ellen. A lényeges az, hogy a katholikus egyház is kerülhet oly viszonyok közé, amelyek3' V. ö. „Die neue Sexualmoral". 19. k. 1. 3' V. ö. „Die neue Sexalmoral", 22. 1. 3 8 V. ö. „Der Geburtenrückgang". 95. k. lpk. 3 9 Wolf : Geburtenrückgang 97. 1.
