Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 2. A felekezetek szaporodása

Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 25 gyorsított ütemben folytatódik : 1921 és 1928 közt a római katholikusoknál a nyers arányszám 6-1, a reformátusoknál 5-0, az evangélikusoknál 6-9 ezrelékkel csökkeni. A mélypontot a statisztikailag jelentéktelen unitáriusoktól eltekintve, a zsidóság képviseli, amelynek születési arányszáma 1927-ben és 1928-ban már kisebb, mint halálozási arányszáma. Ha ezeket az adatokat mérlegeljük, úgy mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy a születések csökkenése hazánkban is kezdettől fogva országos, minden felekezetet egyformán érdeklő jelenség. Az a beállítás tehát, mintha a kérdés a protestantizmusnak a speciális problémája volna, egyszerűen téves. Tulajdonképpen még csak azt sem lehet mondani, hogy a protestantizmusnak az nagyobb problémája, mint a katholicizmusnak : annyira egyformán, oly kimondott párhuzamossággal halad a születések számának viszonylagos csökkenése. Ebből azonban könnyen levonható egy másik következtetés is. Az egész országban egy időben és nagyjában egyforma erővel fellépő folyamat alig tulajdonítható tisztára egyes eredetileg egymástól független gócpontok tovább terjedő hatásának : az utóbbi esetben t. i. a folyamat lassabban fejlődött volna ki. Ez természetesen csak valószínűségi ítélet, amelyet bizonyosságra emelni alig van mód, mert ennek a folyamatnak a részletes alakulása nemcsak a kutató történettudós számára láthatatlan, hanem bármily gondos statisztikai adatgyűjtés részére is hozzáférhetetlen. Megokolná ezt az ítéletet az a körülmény leszi, hogy külföldön, nevezetesen a szomszédos német és osztrák területeken is ebben az időben kezd szemmel láthatóan jelentkezni a születések csökkenése.

2

9 Ez ismét nem úgy értendő, mintha a külföldnek közvetlen befolyásától származtatnók a hazai jelenséget. Talán helyesebb arra gondolni, hogy a bennünket az említett kultúrterülettel összekötő kapcsok szorossága teremtett oly helyzetet, amely ezen folyamatnak a megindulását nálunk is megalapozta. Ha már most további megfontolások érdekében akarjuk vizsgálni a szülelesek csökkenésének kérdését hazánkban, mindenekelőtt szükséges, hogy a hazai viszonyokat beleillesszük az európai keretbe. Erre szolgál a következő táblázat, amely a nyers születési arányszám alakulását mutatja. 30 Az 1000 lélekre eső születési arányszám Ország, év · 1901—2. 1911—12. 1924. 1926. 1927. Belgium 28-9 22-7 19-9 18-9 18-2 Németország 35-3 28-4 20-5 19-5 18-3 Svájc 28-7 24-1 18-8 18-2 17-4 Ausztria 370 31-3 21 -7 19-2 Anglia—Wales 28-5 24-1 18-8 17-8 16-7 Franciaország 21-8 18-8 18-7 18

;8 18-2 Hollandia 32-0 27-9 25-1 23-8 23-1 Norvégia 29-3 25-8 22-7 19-7 18-8 Svédország 26-7 23-9 18-1 16-9 16-1 Spanyolország 35-2 31-5 30-0 29-7 28-6 Finnország 31-7 29-1 22-4 21-3 Magyarország 38-3 35-6 26-8 27-3 25-7 Itália 32-9 31-9 28-4 27-2 27-6 Románia 39-1 42-8 37-2 — 35-8 Cseh-Szlovákia — — 25-8 24-6 23-3 Megjegyzendő, hogy ezen kimutatásban az egyes államok a megfelelő években akkori tényleges területükre eső születési hányadossal szerepelnek, úgyhogy ott, ahol nagyobb területi változások következtek be, az adatok nem mutatnak egymással összefüggő sort. Románia adatait a statisztikusok meg szokták kérdő2

9 V. ö. Müller id. h. 1. k. lpk. A táblázat összeállítása Müller i. m. 11. 1. és Wolf: Die neue Sexualmoral, 89. és 168. lapja alapján.