Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 2. A felekezetek szaporodása
24 Karu er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 24 szólásokra. 2 6 Ezen részben értékes, részben azonban nagyon is felületes és tisztán egyéni benyomások alapján ítélő hozzászólásokat itt nem tehetjük részletesebb vizsgálat tárgyává. A kérdésnek bennünket is érdeklő oldala az, hogy micsoda világosságot vet a hazai felekezetekre a hazánkban a születések csökkentésére irányuló, egyre nagyobb erővel jelentkező mozgalom. A születések csökkenése ma már Európaszerte jelentkező probléma, mely a a szociologusok és statisztikusok figyelmét az utolsó emberöltőben mind erősebben foglalkoztatja. 2 7 Nem is lehet ma a kérdéshez érdemlegesen hozzászólani a külföldi viszonyok tüzetes ismerete nélkül : ennek hiján állandóan abban a veszedelemben vagyunk, hogy a megfigyeléseink alapján rajzolt kép vonalai hibásak, mert nincsenek eléggé a perspektívába beállítva. Alig lehet ugyan azt állítani, hogy a születések csökkenése nálunk külföldi hatás alatt indult meg. Tudvalevőleg nálunk először kisgazdakörökben, falusi centrumokkal kezdődött a mozgalom és legalább is megindulásakor valószínűleg a birtokmegoszlás szerencsétlen viszonyai szolgáltak főokul, társulva a gazdatársadalomnak idegenkedésével az ipari és kereskedelmi pályák iránt. Ha a nagybirtok közé beékelt kisbirtokos gazdatársadalom idejében meg tudta volna találni azt a kivezető utat, hogy a gazdaságban el nem helyezhető fiait ipari és kereskedelmi pályákra adja és így a birtokmegoszlást elkerülje, akkor ma talán az egykés vidékek másképpen festenének. Utóbb azután természetszerűleg már más okok is szerepeltek. Mindezeknek eredője az az erkölcsi lezüllés, amely , e tekintetben az egykéző falukban található. Ez az „egyke" azonban még nem érteti meg a születési arányszámnak országszerte tapasztalható csökkenését. A születések nagyobbmérvű csökkenése hazánkban körülbelül a mult század utolsó éveiben és a jelen század első tizedében indult meg. Már azelőtt is voltak ugyan egykés vidékek, - mint említettük, az 1890. évi népszámlálás adatainak a feldolgozásakor a protestáns felekezetek csekélyebb szaporodását ezzel hozták összefüggésbe, 2 8 -— azonban akkor még a reformátusok és evangélikusok születési arányszáma hazánkban oly magas volt, hogy arra az egykének lényegesebb befolyása kizártnak mondható. Ez áll nevezetesen akkor, ha a születési arányszámot európai viszonylatban nézzük. Ha azonban az egyke kimondottan és lényegileg a protestáns lakosság körében indult volna meg, akkor ennek a nyers születési arányszámban olyképpen kellett volna jelentkezni, hogy a protestáns felekezetek születési arányszáma a többiektől, nevezetesen a katholikusokétól függetlenül csökken. Ehelyett azonban a születések csökkenése egyidőben és kb. egyforma viszonylagos erővel indul meg a római egyházban is. Az egyetlen felekezet, amelyet a mozgalom a háború kitöréséig nem, vagy csak nagyon kis mértékben érintett, a görög katholikus volt. A csökkenés 1895 és 1912 között, tehát 17 év alatt a katholikusoknál 5-7, a reformátusoknál 4-9, az evangélikusoknál 4-7 ezrelék. A háború után a századunk első tizedében megindult folyamat lényegesen 2 6 V. ö. kiil. a·„Társadalomtudomány" körkérdésének eredményét : „Társadalomtudomány", 1924. 11. k. lpk., azonkívül u. a. folyóirat még több cikkben is foglalkozott a kérdéssel, hasonlóanpjelentek meg erre vonatkozó cikkek másutt is, pl. a „Protestáng Szemle" utolsó évfolyamaiban. 2 7 Csak tájékoztatásul soroljuk fel a következő, a kérdésre nézve különösen fontos műveket : Wolf Julius : Der Geburtenrückgang, 1912. ; Rost Hans : Geburtenrückgang und V Konfession, 1913. ; Kosic: Die soziologischen Grundlagen der Geburtenbeschränkung (Allgem. Statistiches Archiv, X. 1916—17. 427—483. lpk.) ; Müller Johannes : Der Geburtenrückgang, 1924. ; Grotjahn : Geburtenrückgang und Geburtenregelung, 1921. ; Burgdörfer Friedrich : Der Geburtenrückgang und die Zukunft des deutschen Volkes, 3. kiad., 1928. ; Burgdörfer Friedrich : Der Geburtenrückgang und seine Bekämpfung, 1929. ; Wolf Julius : Die neue Sexualmoral und das Geburtenproblem unserer Tage, 1928. Magyarul röviden Puszter János értekezése : „A születések csökkenésének törvényszerűsége", Pécs, 1926., tájékoztat a kérdés felől. Különösen Müller és Wolf művei részletesen tájékoztatnak az idevonatkozó irodalomV ról is. — A magyar viszonyokat tárgyalja Kosic értekezése : „Der Geburtenrückgang in Ungarn" (Allgemeines Statistisches Archiv, VIII. 1. 38. k. lpk.) ; ez az értekezés annyival inkább ν figyelemreméltó, mivel különös tekintettel van a felekezeti kérdésre. Kosic megállapításai szerint különben ugyancsak nem lehet a felekezetet felelőssé tenni a születések csökkenéséért. 2 8 V. ö. Statisztikai Közlemények, Új folyam, I. kötet, 113. 1.
