Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)

1927-06-05 / 4. szám

Tiszteletpéldány. L ÉVFOLYAM. BUDAPB8T, 1927. JUNIUS 5. 4. SZÁM. fii L_ •'eo-Vv' IjmKJm A „BETHLEN GÁBOR SZÖVETSÉG“ HIVATALOS KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG: MI., Wesselényi utca 5i szám Megjelenik egyelőre kéthetenként A .Bethlen Gábor Szövetség* tulajdona A Szövetség tagjai a lapot díjtalanul kapják Felelős szerkesztő Dl VIDA GYl’LA KIADÓHIVATAL : Kráter és Társa könyvnyomdája Budapest, V||., Akácfa-utca 13. Telefon: J. 406 — 20. Előfizetési dij egét«/, évre 4 pengő Kg- es szám ára 20 fillér ^ Hirdetési dijak megegyezés a/eriut^ CjjtSZAGOő Evangelici utriusque confessionis. Irta: Báró Radván»«ky Albert evangélikus egyetemes felügyelő. Á hazánk vallásügyi törvényeiben használatos ezen kifejezés, mintegy kodifikált megpecsételésc annak a szerves összefüggésnek, amely a hazai protestáns egyházak között a reformáció idejétől fogva évszázadokon keresztül fennállott, mégpedig nemcsak azok külső sorsát illetőleg, de azon kö­zös kincsnél fogva is, amely, mint a reformáció öröksége, egyaránt bízatott a Gondviselés által mindkettőre s amely nem más, mint amelyről ne­vüket vették: az evangélium. Az a tény, hogy a helvét hitvallású evangélikus nevezetet a református névvel cserélte fel utóbbi időben a testvéregyház s hogy a mi egyházunk nevétől, ha nem is egyházi törvényhozás, de a mindinkább tért hóditó gyakorlat által töröltetvén az ágostai hitvallású megjelölés, helyette csak az evangélikus maradt meg, amikép nem jelenti azt, mintha a reformációt a református testvérek csak a maguk részére akarnák kisajátítani,’’’épugy nem jelentheti azt sem, mintha mi az evangéliumot a magunk kizárólagos kincsének tekintenők. A név változása mellett a lényeg továbbra is megmaradt, mindketten az emberiségnek a reformáció által a maga tisztaságában visszaadott evangélium alapján állunk s vagyunk amik voltunk, egymással benső lényegünk és külső sorsunk szerint elválasztha­tatlanul összenőtt: evangelici utriusque confes­sions. S ha egy az örökségünk, egy a sorsunk, mi sem természetesebb, minthogy meg kell lennie közöttünk a lelki egységnek, a lélekvaló egyetér­tésnek is, amely — hála legyen az Istennek — meg is van. Aki itt ellentéteket szit, aki itt diffe­renciákat támaszt és kiélez, ép oly mértékben árt a saját egyházának, mint a másiknak. Az evan­gélium oltárának két tartó pillére vagyunk. E két pillér egymástól való eltávolodása csak úgy ered­ményezheti az oltár leromlását, mint az oszlopok bármelyikének kikezdése, gyengítése. Maradjunk tehát továbbra is közös örökségünk, az evangélium diadala és közös sorsunk biztosítása érdekében, amiként eddig voltunk, egy telket hordozó két test: evangelici utriusque confessionis. Különösen szükséges ez az evangéliumi világ­nézetnek más világnézetekkel szemben való meg­védése érdekében, a világnézetek ma erősen kiélezett harcában. Nem ok nélkül való dolog az, hogy a világ protestántizmusa a konfesszionális különbségek teljes megóvása és tiszteletbentartósa mellett ma interkonfesszionális protestantizmust védő szervezetekbe tömörül, nacionális és übema- cionális vonatkozásokban egyaránt. Azért üdvözlöm nagy örömmel a Bethlen Gábor Szövetség munkáját, mert ebben a vonatkozásban a protestantizmus védelme tekintetében, igyekszik érvényre juttatni & hitvallásbeli különbségekben is megnyilvánuló evangéliumi lelki egységet a hazai két protestáns egy háztársadalomban. Azt az egy­séget, amelyet a hivatalos egyházak s közös pro­testáns bizottság és egyéb hivatalos szervek élet- rehivásával és mozgásban tartásával a közös pro­testáns patronage, a Protestáns Árvaegylet a sze- retetmunka terén, a Protestáns Irodalmi Társaság irodalmi téren dokumentál, hogy csak a legfőbbe­ket említsem. Kell is, hogy legyenek hivatalos és nem hivatalos szerveink, amelyek magukban erősitik a tudatot és a világ előtt is kifejezésre juttatják, hogy vagyunk és maradunk, miként eddig voltunk : evangelici utriusque confessionis. A pünkösdi lélek adjon állandó ihletet a Magyar Protestánsok Lapja Írógárdájának és olvasótáborá­nak, hogy mindenkor kész legyen ennek az esz­mének a szolgálatában lelkesedni és alkotni: evan­gelici utriusque confessionis.

Next

/
Thumbnails
Contents