Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-06-05 / 4. szám
Isten és Haza minden tisztalelkü ember lényét átható örök eszményének kiapadhatatlan lelki napsütése galvanizálta át a magyar református társadalmat, a minap lezajlott országos nagygyűlésünkön. Akiknek megadatott, hogy előre élhessenek a lelkűkkel s a felsőbbséges emberi értelem magasságából előre láthassanak eljövendő idők proijiciójába, azok tudják már, hogy a magyar református társadalomnak az az ihletett lelki összetársulása az ősi Anya- szentegyházunk és Hazánk egy jobb, szebb történelmi korszaka eljövetelének Ígéretével ajándékozott meg minket! Az embertömeg számszerüsége eltörpül itt azok mellett a gyújtó, termékenyítő hittételek, felemelő nyilatkozatok, márványbafaragásia méltó gyűjteményes beszédek és az éggel ölelkező fenkölt érzések kórusában, melyek e két ünnepnapon a prófétáink szelleméből beharsogták a bús magyar Horizont tájait s amelyekből — úgy érezzük — Isten biztató lelke szólott hozzánk. Miként az igazhivő mohamedán mondja: „Korkma szönmez busefek larda jüzem al Szandjak!“ Kardacsi! (Ne félj! — testvér! — az arany félhold uralma nem fog lehanyatlani soha!) úgy a világ gonoszsága által minden emberi jogcím nélkül porba sújtott és megalázott magyar fajunk is vallja Krisztus Urunkkal egyetemben, hogy „...a jóknak pedig örök Atyánk akaratából elkövetkezik a kiválasztása és meg fognak jutalmaztatni!“ Hosszú időre megtermékenyítette ez a két napos nagygyűlés a magyar református társadalom munkakészségét és alkotó erejét, melynek uj hajtásai bizonyára meg fognak mutatkozni idejében, az egyházunk és társadalmunk életében. Vissza az örök életforráshoz: Istenhez! Megtisztuló lélekkel s a magyar faji és nemzeti életünket újra megnemesitő hagyományok követésé hez: a magyar történelemhez! * A két napig tartó s impozáns méretek s külsőségek mellett lezajlott református nagygyűlésről röviden az alábbiakban számolhatunk be. A nagygyűlés alkalmából a legkülönbözőbb társadalmi osztályok képviselői — nők férfiak egyaránt — keresték fel az Iparcsarnokot. Ott láttuk az elnöki emelvényen a református társadalom egyházi és világi vezérférfiait, köztük a Bethlen Gábor Szövetség elnökségéből: Ráday Gedeon gróf ny. belügyminiszter elnököt, Baltha- zár Dezső és Ravasz László püspök, Szász Károly v. b. 1.1. a képviselőház volt elnöke, Puky Endre képviselőházi alelnök, társelnökeit, Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter a Szövetség külügyi szakosztálya elnökét és más kiválóságokat. Az első nap ünnepségei közel kétóra hosszat tartott, az impozáns magatartásu, díszbe öltözött küldöttségek felvonulásával kezdődtek. Magában az Iparcsarnokban több mint tízezer ember szo- rongot. — A gyűlést megelőző istentiszteletet Czeglédy Sándornak a nagygyűlést rendező Hit és Szolgálat elnökének magas szárnyalásu imája nyitotta meg, aki után Janka Károly országgyűlési képviselő, a tiszántúli egyházkerület főjegyzője beszélt nagy hatással. Közének után Sebestyén Jenő, Viktor János és Vass Vince teológiai tanárok beszéltek nagy érdeklődés mellett. — A közgyűlés résztvevői délután az irredenta szobrokat koszoruzták meg. A nagygyűlés első napjának délutánján a főváros különböző helyein voltak ünnepies istentiszteletek. — A kálvin-téri templomban Ravasz László püspök a Bethlen Gábor Szövetség társelnöke imádkozott, majd felolvasott Pál apostolnak az efezusi g} ülekezethez intézett leveléből. Utána Raoul Allier a párisi hittudományi egyetem dékánja mondott ünnepi beszédet, melyet Kovács J. István v. kultuszállamtitkár, teológiai igazgató tolmácsolt. Az érdekes beszédnek tárgyát: „A francia protestantizmust megmentő lelki erők“ címen felsorakoztatott azon okok megvilágítása képezte, amelyek a németségben levő francia protestánsokat a múlt század nehézségein átsegítették. Végül még Harsányi Pál gyomai esperes-lelkész tartott biblia magyarázatot. A nagygyűlés második napján folytatódtak az ünnepségek. A régi képviselőházban dr. Hegedűs Lóránt mondott frenetikus hatás mellett ünnepi beszédet. A fasori templomban Ravasz László püspök Máté evangéliumának a tiz szűzről szóló példázatára alapította beszédét és gyönyörű allegorikus képekben beszélt a régebben alvó és most mindinkább felébredő református egyházról. Az istentiszteletek után a főváros útvonalain fegyelmezett rendben vonuló hatalmas embertömegből mintegy húszezer főnyi közönség gyűlt össze az Iparcsarnokban és környékén, ahol Baltazár Dezső püspök a Bethlen Gábor Szövetség társelnöke a nagygyűlést a következő szavakkal nyitotta meg : „Békesség okából gyűltünk itt össze, nem pedig harcra. Határozottság és bátorság érzete hozott ide minket és ámbár a békességet jobban keressük, mint az elrejtett kincset, békességünknek igazságunkat áldozatul hozni sohsem voltunk hajlandók és sohasem leszünk. Mert úgy érezzük, hogy a mi igazságunk evangéliumi igazság és nemzeti igazság együtt.“ Utána Némethy Károly dr. a bpesti egyház főgondnoka beszélt nagy hatás mellett. A nagygyűlésen ezután Sipőcz Jenő dr. polgár- mester a székesfőváros üdvözletét, Kemény Lajos igazgató lelkész a bpesti evangélikus egyházak üdvözletét tolmácsolták. A francia és holland protestáns egyházak kikül dötteinek üdvözlő szavai után .Czeglédy Sándor egyházkerületi lelkészfőjegyző mondotta el mély gondolatokban gazdag ünnepi beszédét.
