Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-03 / 23. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÓMUNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. Bizonyságtétel. |ános evang. 15,, .Mikor pedig eljövend ama Vigasztaló, kit én bocsátók nektek az Atyától, az Igazságnak Lelke, ki az Atyától származik, az bizonyságot tesz én rólam. De ti is bizonyságot tesztek : mert eleitől fogva én velem vagytok“. A keresztyén vallásban kezdettől fogva centrális jelentőségű kérdés volt az, hogy: mi tetszik néktek ama Krisztus felől? Kezdetben a Krisztusról való bizonyságtétel nem hitvallásszerü szavakban, hanem egyszerű tényekben nyert kifejezést. Az evangéliumok grandiózus példáit szolgáltatják Jézus embereket elbűvölő nagyságának azokban a történetekben, amelyek az apostolok elhívásáról szólnak. Jézus csak annyit mond: Jer, kövess engemet, s a tanítvány elhagyja apját, anyját. Elég ha Jézus csak bemegy a bűnös Zákeus házába, Zákeus előhozza reszkető kézzel sokszor megszámlált aranyait s odaadja az Úrnak: Uram imé minden jószágomnak felét a szegényeknek adom s ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.“ Az Úr beszéde nem tért üresen vissza: emlékezzetek a bűnös asszonyra, aki keserű könnyekkel mosta, dús ébenhajával törülte tisztára Jézus lábát. Ezek a néma vallás és bizonyságtételek! Mellettük nem hiányzanak a szavakba foglaltak se. Milyen szép a Simon Péteré : Uram, kihez mennénk ? Örök életnek beszéde vagyon nálad! Milyen megrázó a hitetlen Tamásé, aki leborul a Krisztus látomás előtt: Én Uram és én Istenem ! Akik vele voLak, azok tették az első néma és beszédes vallomásokat. Bizonyságaik évszázadok távlatán keresztül is sejtetni engedik, hogy milyen varázsos, embereket megnyerő eső sugárzott Jézus egyéniségéből. Ezek az első bizonyságtételek minden cíiristologiai rendszernél ékesebben szólóan hirdetik, hogy Jézus személye volt az a középpont, amely körül a keresz- tyénségnek zsidóságból és a pogányságból való kikristályosodási folyamata megindult. Amit hitvitázó epigonok 352 szótöbbséggel, esetleg pláne verekedés közben emeltek hitigazsággá, amit jóhangzású hitvallásokba foglaltak s világnézetükbe mint Krisztusról szóló tant szervesen beilleszteni próbáltak, az nyomába sem léphet ezeknek az egyszerű bizonyságtételeknek, melyekben nem a hideg, scholasztikus mederbe bekényszerített értelem vagy fanatizmus jut szóhoz, hanem a szívnek teljességéből szól a száj. A tanítványok és kortársak bizonyságtétele vetette meg alapját annak az egyháznak és annak a tanrendszernek, amely mind a mai napig a Krisztusról való bizonyságtételre kötelezi mindert tagját és hivét. Az ő hitük azonban csak alap, amelyen a Krisztusban való hit tovább fejlődött. A tanítványok még nem tudtak mindent. Krisztus megbüvölő közelében élve bizonyságukat nem tudták- megfelelő szavakba foglalni. Az igazság lelkének kellett eljönnie, hogy a tanítványok, Zákeusok és bűnös asszonyok néma tettekben megnyilvánuló bizonyságtételét kiegészítse. Az igazság lelke szól Simon Péterből és a hitetlen Tamásból, az igazság lelke tetet bizonyságot Pál apostollal és János evangéliumával arról, hogy ki is igazán a Krisztus, mit akart és miért küldötte őt el Isten e világra? Az igazság lelke azonosította a történeti Jézust a Logosszal, az Igével, amely már „kezdetben vala“ s a világ teremtésénél is közreműködött, az igazság lelke tárta fel azt az üdvözítő titkot, melynek hallatára még ma is megremeg a szív: „Úgy szerété Isten a világot, hogy az ő egyetlen egyszülött fiát adá, hogy minden, valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök életet vegyen“. Az igazság lelke egyúttal ama „Vigasztaló“ is. Titkokat felfedő vezérlésében a vigasztaló momentum abban rejlik, hogy aki felismeri, teljes hittel megragadja az üdvözítő igazságot, aki Krisztusból szívja lelke táplálékát és az istenes életre való erőt: az nem vész el, hanem már életében is az üdvösség részese. Míg egy előbbi generáció a világ végét és vele együtt az égnek felhőin diadalmasan eljövő Krisztust várta, addig a János evangélium szerint a Krisztus hívei nem a jövendő homályába tekintget've keresik az üdvösséget, 353 VI. ÉVFOLYAM. POZSONY, 1916. JUNIUS 3. 23. SZÁM. TARTALOM: Sz. L.: Bizonyságtétel. Endrcffy János: Harcztérí felvételek. — Szemle. — Irodalom Különféle. közlései. — Hirdetések. Szerkesztő
