Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-08 / 2. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak alap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FŐMŰNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADAR LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. JANUÁR 8. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 2. SZÁM. TARTALOM: Jeszenszky Károly S.: Égi bizonyosság Figyelő: Nagy akaratok. Endreffy János: Karácsony után. Szemle. - Irodalom Különféle. Hirdetések. Égi bizonyosság. Márk ev. 1.,. Ha vallásosságunk nem is csak a múlt emlőin táplálkozik, mégis minduntalan vissza-vissza szállunk oda képzeletünkkel. A multat felednünk nehéz, sokszor nem is szabad! Ott van az alap, amelyen állunk. Csupán a béklyóktól kell megszabadulnunk, melyek mint vontatókötél más merre húznak, megakadályozzák, hogy oda, ahhoz szálljunk, azt lássuk, amit kell. Csakhogy e megkötöttségünk lezárása sokszor nagyon is nehezen megy. Hiszen nem egyszer évszázados. sőt évezredes hagyományokkal kell szakítanunk. A hagyományok pedig nagy hatalom, s a rabszolgák, kik kezei alá kerültek sokszor oly gyengék! Pedig, hogy ez értelemben erősek legyünk, nagyon is fontos. Nem azért, hogy talán puszta szeszélyből romboljunk csupán, elvessük, mi másoknak érték, szentség, noli me tangere, hanem, hogy ismét világosan, tisztán lássunk, arra az alapra álljunk, „amelyen kívül mást senki sem vethet.“ A jordáni keresztségnél is hagyományokkal kell szakítanunk, hogy megérthessük annak jelentőségét; feltörnünk a Krisztusról szóló dogmák burkát, hogy meglássuk a magot bennük, az értékeset; megláthassuk a Jézust is, a földön járó-kelő, emberi szülőktől származó, környezetébe belehelyezkedő, de azzal szakítani is tudó Messiást, ki érez, gondolkozik, mint ember meghal és ... feltámad. Ott jár, kel a Jordán környékén. Már 30 éves s még nincs határozott programmja, csak érzései, sejtései. Különös*érzések, különös sejtések! Kicsiny gyermekkora óta hordja őket lelkében. Talán másnak el sem árulta eddig, hiszen még az ő számára is inkább csak érzés volt s merész sejtésnek látszott, de még nem bizonyosság. Hogy azzá legyen, annak a jordáni jelenetnek kellett előbb bekövetkeznie, melyet tudósításaink oly gyönyörű költői mezbe öltöztetve, Írnak le, de amely 17 történeti tény kétségkívül életének egyik legfontosabb eseménye, forduló pontja. Mi történt hát ott? Egy csoda tény, amely ámulatba ejt: a szentlélek galamb alakbani megjelenése, mennyei szózat, melyet mindenki hall? Egyik sem és mégis mindegyik! Az Isten lelkének, ama Léleknek alászállása ő reá, nyomán égi bizonyosság, mennyei hang, de amely csak az ő lelkében szólal meg: te vagy az! aztán munka, fáradhatatlan tevékenység az Isten országa érdekében . .. csoda! János az előfutár, az „útegyengető“ a pusztában szerte kiáltó, megtérésre, bűnbánatra hív. A nép tódul hozzá, hiszen mindenki érzi, hogy erre szüksége van. Tolongó sokaság s a Jordánnak szelíden tovasuhanó habfodrai. S benne bűnösök! Bűnösök, de megtérni vágyók, „bűneikről vallást tevők.“ Lemosta-e vájjon róluk a víz bűneiket?! Nem a bűn bent lakozik, a viz csak a külsőt tisztítja meg! De megmutatta: ilyen tisztának kell lenni sziveteknek is, mikénti tiszta külsőtök mikor megfürödtetek. Ezt akarja szimbolizálni e különös, nem mindennapi jelenet a jordáni keresztség vizalá merítkezés. S eljön ő is, ama Józsefnek és Máriának fia. Eljön, hogy ő is belemerítkezzék a vizbe. Nem bűntudat, bűn bánat hajtja öt ide, hanem az együttérzés népével, a bűntőli megtisztulásnak egyetemes szükségességéről való meggyőződés. Mily különös gondolatok hullámozhattak lelkében, e pillanatban! Gondolatok, melyek kétségkívül eddig is foglalkoztatták: hogy talán ő az, ki hivatva van népét a sötétségből világosságra vezetni, nyújtani az örök élet forgását, megtanítani az igazi vallásosságra közelebb hozni az Istenhez, ki nem elérhetetlen magasságban lakozik, hanem közel hozzánk s nem is kegyetlen despota, hanem jóságos megbocsátó atya; ő az a várt, óhajtott Messiás. Igen talán Ö az, de hátha megsem!? Hátha csalódik, hátha sejtései nem helyesek!? Hiszen külsőleg majd minden ellene szól annak, amit az eljövendő 18
