Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-26 / 9. szám
mondott célja annak a kimutatása, hogy Kisázsia őslakosai turániak, még pedig épen a mi őseink voltak akiket egyfelől a sémiek, másfelől pedig az árják szorítottak ki ősi fészkükből, vagy olvasztottak be magukba * Gressmann legutóbb azt tartotta róluk, hogy a hettiták sem nem sémiták, sem indogermának, hanem a kaukázusi népfajokkal lehetnek közeli rokonságban, Hrozny felfedezésével a kérdésnek egyik része el van döntve: a hettita uralkodó osztály indogermán nyelven beszélt. Ez nem zárja ki azt, hogy a lakosság más fajú ne lehetett volna. A nyelv és az írás megfejtésével a hettita emlékek majd feltárják a titkaikat s világosság derül ezekre a vitás kérdésekre. Hrozny felfedezése elsősorban történeti szempontból korszakalkotó. Az ókori történet mezején évszázadokra terjedő korszakokról alig tudunk valamit. A hettita emlékek talán egy-egy ilyen korszakra terjedő űrt valamelyes tartalommal töltenek meg. A Földközi tenger medencéje körül elterülő országok története sok szállal kapcsolódik bele az eddig ismeretlen hettita történetbe. A görög uralom előtti kisázsiai kultúra kérdését csak a hettita-probléma megfejtése után lehet megoldani. Kik voltak az Egyptomot leigázó hikszoszok, az Itáliában lakó etruszkok — ezekre a kérdésekre is hihe- hetőleg esik némi világosság, mert a tudósok közül némelyek mindkét népet hettitának mondották. Hettiták alapították Assur városát, Babilon, Szíria és Asszíria sorsát évszázadokon át intézték vagy befolyásolták. Megfejlődik a hettita mithologia sok rejtélye s ezen a réven a vallástörténet egy új fejezettel gazdagodik. Talán megtudjuk, hogy miért ábrázolták a hettiták fennmaradt emlékeiken isteneiket görnyedező emberek vagy állatok hátán állva. Eddig vallásukról keveset tudunk. Pedig a hettita vallás ránk nézve igen fontos, mert benne a fakultusz meglehetős nagy szerepet játszik. Ez azért figyelemreméltó, mert tudvalevőleg az uralaltáji népek vallásában s az ősmagyar vallásban is nagy szerepük van hasonló jelenségeknek.** A hettiták azok az őslakosok, akiket a zsidók Ka- nanban találtak, leigáztak és magukba olvasztottak. A leigázottak a győzőkkel együtt osztoztak az uralomban: a zsidó királyok ereiben hettita vér csörgedez. Uriás, akitől Dávid Bethsabét elcsábítja s akit halálba küld — hettita, Bathseba, Salamon király anyja szintén hettita. A régi zsidó kultúra hettita talajon nőtt nagyra. Brandenburg dr. állítása szerint*** a jeruzsálemi szentély hettita templomok mintájára épült. Ez már maga elég arra, hogy a bibliai tudomány is a legélénkebb érdeklődéssel fogjon a hettita probléma tanulmányozásához. * Ezzel a kérdéssel alkalomadtán a Magyar vallásról készülő tanulmányomban behatóbban fogok foglalkozni. ** Kuriózumképen, mint osztrák-magyar heraldikusokat érdeklő tényt megemlítem, hogy a yazylykajai istenprocesszió ábrázoláson az isteneket hordó görnyedő hegyes kalapú rabszolgák és párducok között egy kétfejű sas is van. Ez alighanem a legöregebb kétfejű sas ábrázolás. Ennek a kétfejű, kétszárnyű s egészben véve a heraldikus madárral feltűnően megegyező sasnak az a szerep jutott, hogy nem is egy, hanem két — valószínűleg csak alsóbbrendű, mert csak bottal felfegyverzett istennőt hordjon a két fején és a két szárnya hegyén. *** Franki. Zeit. 1916. évi jan. 20. száma. 135 De nem közönbös a hettita vallás várható megismerése a keresztyén theologiára nézve sem. Pál apostol, a keresztyénség első theologusa, a specifikusan keresztyén (christocentrikus) világnézet első apostola Tarsusból származik.Tarsus pedig hettita kulturközpont volt,melynek levegője, szelleme befolyásolhatta Pál'gondolkozását. De ha ez a befolyás, mint kézzel meg nem fogható és nehezen bizonyítható, nem volna is figyelembe vehető, a hettita világ ismerete mint „környezettanulmány“ még mindig rendkívül fontos az újszövetségi theologia szempontjából. Pál apostol első missziói utainak a színhelye a galáciabeli gyülekezetek tagjai késő hettita utódok lehetnek. Milyen megtermékenyítő az ilyen környezet- tanulmány, annak a vallástörténeti theol. iskola tanulmányai és eredményei a legékesebben szólóbizonyítékai.* Van tehát okunk rá, hogy a hettita-kérdés megfejtése iránt mi is érdeklődjünk s a Hrozny-féle felfedezést örömmel regisztráljuk. Sz. L. Az igaz papság tüköré. ii. A csíz. Geller 1746-ban írt egy verses fabulát a csízről. Arról szól ez a mese-költemény, hogy Damon ablaka előtt két kalitka lógott, az egyiknek lakója csíz volt, a másiké csalogány. Damon kis fiacskájának megtetszett a csalogány mennyei éneke, csak azt nem tudta, hogy melyik énekel oly szépen ? Az apa megtette a gyereknek azt az örömöt, hogy leakasztotta a két madárházat, elébe tette kis fiának és megkérdezte tőle: a kettő közül melyik énekel szépen? A fiúcska nem hagyja magát kétszer kérdezni, gyorsan rámutat a csízre. Ez — mondja — a dalnok, milyen szép, sárga tollazata van! Ezért énekel oly szépen, a másiknak már a tolláiról is mindjárt lehet látni, hogy nem telik ki tőle semmi okos dolog.... A gyülekezetek is szeretnek csízeket választani papokul. A csalogány dalához zenei képzettség kell, együttélés a dal forrásával s meg kell bocsátani szürke, nem mutatós ruházatát. A csalogány nem szeret tolakodni, mert énekelni tud, a csíznek azonban szép ruha kell, mert rongy a hangja. És a csíz sokszor diadalmaskodik a csalogány felett, mert gyülekezeteink olyanok, mint Damon fiacskája.... Választás után történt. A pap az új légkör gyermeke s már a Damon fiúcska választó határozata nem tetszett neki. A pap úgy gondolta, hogy a papválasztás sérti önérzetét. Hogy a papválasztás kín és szenvedés és nem méltó önérzetes emberhez. A papválasztást ideálisan úgy fogta föl, hogy az értékítélet benseje felett. Ilyen Ítélethez azonban nem találta elég méltónak Damon fiacskáját. Valaki bensejének értékét azok vannak hivatva eldönteni, akik értékben fölötte állanak * V. ö. H. Böhlig: Die Geisteskultur von Tarsos im augusteischen Zeitalter c. munkáját. 136
