Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-23 / 52. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége dinére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÓMUNKATÁRSAK: LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. DECEMBER 23. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 52. SZÁM. TARTALOM: Schultz Aladár: A mi reménységünk. — Jeszenszky Ignác: Az úrvacsorái vita a rcf. egyházban. — Kintzlcrné Solcz Inez: Háborús karácsony. — Referens: Kapi Béla dunántúli püspök beiktatása — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. A mi reménységünk. A földön békesség és az emberekhez jóakarat. Lk. 2. u. Szent karácsony napja újra beköszöntött. Van-e olyan ember, ki nem várta volna? Van-e olyan ember széles e hazában, ki buzgó imában ne zokogna, sírna: Jövel Uram Jézus segíts meg, ne hagyj el!Szivünk minden érzelmével sietünk ma Betlehembe, hogy vele legyünk az isteni gyermekkel, kitől minden jó lélek boldogságát, békességét várja. És elhalmoznánk őt minden drágasággal, kinccsel és virággal, csak hogy jöjjön, sietve jöjjön, szülessék újra az emberek szivében és hintsen harmatot, békességet szerte amerre fordul, hozzon enyhet a vigasztalásra szorulóknak, gyógyírt a szomorkodóknak, életet a halálban, békét a békétlenségben. Minden jót ő hozott a világra, most is tőle várjuk a szabadítást. Szivünk hő érzelmével sietünk ő hozzá Betlehembe. Minden e földön azt kiáltja, ezt sóhajtja: „Menjünk Betlehembe!“ A tépett ruhájú hős — a koronás király, a rozzant viskó s a fejedelmi palota: mind ezt óhajtják: „Menjünk Betlehembe!“ Csak ott van szabaditás, csak ott lakozik a béke. Csak ha elér lelkünk érzelme, vágya Betlehembe, csak akkor hangozzék fel ajkunkon a boldogító karácsonyi zsolozsma: „Boldog örömnap derült ránk, vigadjon szivünk, zengjen szánk!“ Igen, vigadjon szivünk e szent napon. Bár a halál angyala terjesztette szét suhogó szárnyát e világ felett és letarolta örömeinknek és reményeinknek nefelejtsét, sok hajlékban bár a bánat ütött tanyát: de ezen az egy napon felejtsük el, mi van a világban, — felejtsük el a sok könnyet, a sok sebet, melyből ma millió szív vérzik és tárjuk ki reszkető karjainkat karácsony ünnepének kapujánál, hiszen az orvos közeleg felénk, lelkünk orvosa, gyógyítója, megváltója, ki Betlehemmé akarja átvarázsolni szivünket, abban megszületni, azt karácsonyi örömünknek virágos kertjévé átalakítani. 816 Megszületik-e vájjon a szivekben az Úr Jézus és vele reménységünknek várva-várt gyermeke: a béke? Életre ébred-e a jóakarat, mely most szunnyadni látszik? Vajha újjászületnék e világban az isteni kegyelem! Vajha a világra nehezedő gyilkos sötétségen erőt venne a betlehemi mennyei világosság és a kiengesztelődés arany sugárözönével öntené el e világ minden táját, hogy minden völgy, halom visszhangozza az angyal szavát: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat!“ Schultz Aladár. Azúrvacsoraivitaaref. egyházban. Irta: Jeszenszky Ignác nagykikindai ev. lelkész. IV. A tan eleven, hatékony tényezője legyen a vallas nevelő hivatásának. Hivatalos köreink is komolyan foglalkoznak a vallási élet hanyatlásának okaival. Tény, hogy a vallás nevelő hatása feltűnően hanyatlott. Bár én inkább így fejezném ki ezt a megállapítási: az egyház tanaiban kifejezett vallásos világnézet nevelő hatása hanyatlott. Egyébként vallásos érzésnek és sejtésnek új korszaka előtt állunk, ebben pedig új nevelő hatások csirái éledeznek. Tehát nem ridegen a vallás hanyatlásáról, hanem az egyházak és hagyományos tanok erkölcsi befolyásának csökkenéséről lehet szó. Mik ezen hanyatlás tünetei ? Említik a templomlátogatás, a sákrámentumokkal való élés gyérülését; általában azt, hogy a nép gondolkozásából szétfoszlik a vallásos légkör, amelyben az ember az élet kérdéseit az isten-eszmével hozza kapcsolatba, a gondviselő Istenre való hivatkozás; az isteni intézésekben való megnyugovás hitteljes hangja, az Istenhez való lelki közeledés, az imádkozás gyérülése. Az emberi képzeletből eltünedeznek a csodás, természetfeletti elemek, a lét változhatlan rendjére alapítják úgynevezett positiv gondolkodásukat s ebből serken 817
