Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-11 / 46. szám

46. szám. a társaság tovább fog foglalkozni. Javasolta a vezetőség, hogy adjon ki a társaság énekeskőnyvet is, vagy szerezze meg a meglevők kiadásának a jogát. Ezzel szemben Pröhle Henrik, Szeberényi Lajos Zs. és Jánoska György kifejtették, hogy addig, amig a társaságnak nyomdája nincsen, ilyen dolgokra ne vállalkozzék, kérdés az is, hogy az énekeskönyvkiadók hajlandók-e a társaság javára hasznukról lemondani, végül az is szóba került, hogy az énekeskönyv-kérdés jelenleg nincs abban a stádiumban, hogy a társaság akármelyik meglévő énekes­könyv terjesztésére vállalkozzék addig, míg az egyetemes énekeskönyv napvilágot nem lát és egész új helyzetet nem teremt. Azt a javaslatot, hogy a társaság adja ki az egyetemes névtárt is, — a közgyűlés kereken vissza­utasította. Szeberényi Lajos Zs. szerint a névtárkiadás • nem irodalmi feladat. Az pedig, hogy a társaság a nyomdaszámla kifizetését vállalja és a tankönyvválla­lattal kapcsolatban felmerült tapasztalatokat még egyszer megszerezze, egészen felesleges. A társaságtól egészen független bibliatársulat alapításának a terve szintén nem talált sok helyeslésre. Szeberényi Lajos Zs. szerint nem az a baj, hogy nincs elég biblia, hanem hogy a bibliát nem olvassák és nem tartják meg, Jánoska György szerint az előterjesztésben össze van zavarva a bibliakiadás, a bibliaterjesztés és a bibliafordítás kérdése. Szimonidesz Lajos a jelentésbe nem tartozó polémiák felvétele ellen tiltakozott. A bibliafordítás honoráriuma kérdésében kifejtette, hogy a bibliatársulat megalapítása előtt a szükséges anyagi eszközök teljes hiánya mellett azon ütközött meg, hogy a kérdés tárgyalóinak egyik első állásfoglalása a körülbelül tíz­ezer korona fordítói és revizori honoráriumra vonat­kozott, hivatkozott Luther és Károlyi példájára, akiknek bibliafordítása honorárium kikötés hélkül jött létre, végül rámutatott arra, hogy a társaság legtöbb munkája balcsillagzat alatt született. A tankönyvvállalatnál a társaság panaszkodik az egyházakra, egyéb kiadványok (a Luther-fordítás, ösvény) nem hozzák meg azt a • hasznot* amelyre számítani lehetne, más kérdéseket (nyomda) a társaság évek hosszú sora óta nem képes megoldani. Ezeknek a jelenségeknek a mélyen gyökerező okát a társaság vezetésének, végrehajtó szerveinek a hiányaiban találja fel, azért fél tőle, hogy ugyanazok, akik a Luther-társaságban nem tudnak idején kellő energiával és sikerrel alkotásokat létrehozni, a bibliatársasággal sem lesznek szerencsésebbek! Biblia­társulatot a bibliát szeretők, áldozatkész lelkek szabad társulása hozott eddig mindenfelé létre. Bízza a társaság ezekre a kezdeményezést. Az elnöklő Masz- nyik Endre magából kikelve, sápadtan és szánalomra méltóan rövid szónoklás után az elnöki székből pjujt kiáltott erre a kritikára. Az ilyen megfeledkezések annak a fejére hullanak vissza, aki elköveti őket. A közgyűlés foglalkozott a nyomdakérdéssel is. Szimonidesz Lajos rámutatva e kérdés társasági múltjára ebben is igazolva látja azt a véleményét, hogy a társaság nem áll hiva­tása magaslatán. A közgyűlés az elnökséget a Prot. Írod. Társasággal való megbeszélésre kiküldi ugyan, de nem ad neki arra felhatalmazást, hogy kötelező megállapodásokat köthessen. A társaság katona-ima­könyvet is ki akar adni. Szimonidesz Lajos ezt ismét jellemzőnek tartja. Mikor két évvel ezelőtt ezt egy köz­gyűlés már elhatározta s akkor ez meghiúsult, most újra itt kisért. Akkor kellett volna már az imakönyvet kiadni. Legvégül a közgyűlés beleegyezett abba, hogy a társaság könyvkereskedésének házi kezelését meg­szünteti, kiadványainak, a monopoliumos tankönyvek­nek és a társasághoz érkező egyéb könyvrendelésének az elintézésére Rényi Károllyal bizományi szerződés viszonyba lépjen. Szimonidesz Lajos a kérdés fontos­ságára utalva kifogásolta, hogy a közgyűlés tagjai a szerződés tüzetes ismerete nélkül kénytelenek dönteni, azt sem találja szerencsés megoldásnak, hogy a Luther- társaság könyvkereskedése katholikus cég kezébe kerül, amely pl. a kármelíták könyveit is terjeszti, azonban a közgyűlés nem honorálta ezeket a kifogá­sokat s a szerződés megkötését elhatározta. A refor­máció jubileumára kiadja a társaság Luther három reformátort iratát, a reformáció történetét megiratja és a jubileum megünnepléséről emlékkönyvet készíttet. A népiratokra beérkezett pályamunkák írói közül díjjal tüntették ki özv. Moravcsik Gyulánét és Nemes Szom­bat Ernő lajoskomáromi tanítót. Sz. L. Böhm értéktana. Irta: Koller Islvún. mBőhrn lélektana* c. dolgozatunkban Bőhrn filozó­fiájának méltatása mellett ismertettük hatalmas munkája második kötetének gondolatait a szellem életének, amely az öntétről szól. Az öntét Böhm bölcseletének alapja. Ez indokolja, hogy a második kötettel oly be­hatóan foglalkoztunk. Most a III. kötetét az Jriologiát vagy értéktant* ismertetjük ugyancsak Böhm saját szavaival. Célunk ismét csak az eredetinek tanulmányo­zására buzdítani. Bőhrn szerint a valóval szemben, a megvalósítandó, a kellő lép fel egyenjogú faktorként. Együttvéve adják az egész emberi világot. Az összes állítmányokat meg­vizsgálva, azok egy csoportja a tárgyak tartalmát alkotja, a másik csoporja a tartalmihoz valamit hozzá tesz. A tárgyak képének egyes vonásai olyanok, melyek a tárgynál nélkülözhetetlenek s így minden tárgyban meg­vannak, és olyanok, amelyek szubjektív felfogásunkból kerülnek oda. Minőség és mennyiség nélkül a tárgyakat elgondolni nem lehet. Vannak már most jelzők, melyek a tárgy ezen alkatát nem bővítik, de az alanyra nézve egyéni jelentőséggel bíznak, ezek az érték jelzők. Ezek párosán, azaz ellentétesen lépnek fel, jó- rossz, szép­rút, igaz- hamis, hasznos- káros, ezek egymás árnyékai ugyan, de nem keverednek. Az érték jelzők az alany­nak bizonyos syntetikus reakcióját mutatják a tárggyal szemben, de magában rejlő vonásra épülnek fel. Az alanyi reakciót a tárgy hatásával szemben az öntudat fixirozza s egy Ítéletben fejezi ki, mely a tárgynak ezen fontosságát hirdeti. Az értekeléshez szükséges: a tárgy, annak képe, ehhez járul az alanyi változás pl. a kő melege éget s fájdalmat okoz. Az Ítéletet az Én hozza, mely az érzéki adatok egységes az alanyi járulék 724 725

Next

/
Thumbnails
Contents