Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-11 / 46. szám
46. szám. sok helyen lehetetlen, hogy a bevezetés erőszakolása nem szülne jó vért. Viszont Kéler Zoltán a társaság ügyésze hivatkozott arra, hogy szerződéses kötelezettségről lévén szó, ezt az egyetemes egyház, mint szerződő fél, megtartani köteles, különben a Luther- társaság birói úton követelhetné kárának a megtérítését. A meglehetős élessé váló ellentéteket az elnöklő egyetemes felügyelő úgy egyenlítette ki, hogy a Luther- társaság azon kérésének teljesítését ajánlotta, hogy kemény kötés helyett gyengébb kötést adhasson és a tankönyvek árát 20%-kal felemelhesse, viszont azonban a közgyűlés kimondotta, hogy a háború tartamára csak azok az egyházak tartoznak a tankönyveket bevezetni, amelyekben ez lehetséges. A Luther-társaság aligha köszöni meg ezt a határozatot. Nagyon tanulságos ez a határozat azért, mert utólag igazolja a mi álláspontunkat, akik ilyen és hasonló komplikációktól tartva azon a közgyűlésen, amely az egyetemes közgyűléstől a vállalt szerződéses kötelezettség későbbre való halasztása ügyében volt hivatva határozni, a halasztás kérése mellett voltunk. — Gimnáziumainkba a leányok ezután is bejárhatnak. Különböző iskolai sérelmek orvoslására az intézkedések megtétetnek. — A vallásoktatás reformjáról Paulik János mondott figyelmet keltő beszédet. Ez a kérdés ezentúl napirenden lesz, mert a tanügyi bizottság foglalkozni fog vele. A kőszegi leányiskola leánygimnáziummá alakíttatik át. Örvendetes tudomásul szolgál. A hátralevő ügyeket pénteken és szombaton tárgyalja le a közgyűlés. A lelkészegyesület kedden és szerdán tartotta közgyűlését, mely a szokásos imádsággal és elmélkedéssel kezdődött. Falusi lelkészek lelkivilágához alkalmazkodó textus alapján a szántóvetőről, magvetőről, új szántásról és kegyelem szerint való aratásról volt benne szó. A ref. lelkészegyesület egy képviselője lendületes szép beszédben üdvözölte a közgyűlést, hangsúlyozta a testvéries összetartás szükségét és azt, hogy a ref. és evang. lelkészegyesületeknek együtt kell működniök, ha célt akarnak érni. Gyürky Pál előadása a lelkészek anyagi helyzetében a háború által előidézett változásáról szólott. A városi és készpénzfizetésből élő lelkészek most igen rossz helyzetben vannak, a falusiak ellenben könnyebben élnek. Ezt példákkal illusztrálta. Indítványozta, hogy az új helyzet figyelembevételével a lelkészfizetések rendezésének a megállapítására bizottság küldessék ki. Szeberényi Lajos Zs. szerint a kérdéssel való foglalkozás egyelőre nem kecsegtet sikerrel, azért a kérdés napirendről való levételét javasolja. A közgyűlés a bizottságot azokból állította össze, akik az utóbbi időben fizetésrendezési terveket készítettek. Arra a szerepre, hogy az Evang. Lap kritikáját kereken és felháborodással visszautasítsa, Dras- kóczy Lajos eperjesi theol. tanár vállalkozott. Előadásában felsorolta az állami szociális törvényeket, Duszik Lajos pedig a háborús szociális kérdéseket tárgyalta. Szeberényi Lajos Zs. megjegyezte, hogy ezekkel a feladatokkal lelkészeink mindig foglalkoztak, mikor nem beszéltek is róla s mikor még a belmisszió és a szociális kérdés nem volt jelszó. Végül pedig némelyek nagy megrökönyödésére kijelentette, hogy épen a hallott két előadás szolgálhat intelmül arra, hogy ezekkel a kérdésekkel nekünk jobb nem foglalkozunk! ... — Koren törökbecsei lelkész elqadása alaposabb és értékesebb volt, azonban a közgyűlés tagjait nem igen érdekelte. Ilyesmit egy cikkben kell megírni, — jánossy Lajos esperes lelkes beszédben a tábori lelkészi intézmény bajairól beszélt. Ebben az ügyben az egyetemes közgyűlés feladata volt az állásfoglalás. Másnap az esperességekben és a kerületeknél végzett munkáról számoltak be a kerületi lelkészegyesületi elnökök s az volt a legfontosabb határozat, hogy az egyesület vezetői a ref. lelkészegyesülettel együtt elmennek deputációba a miniszterekhez, kérni, hogy segítsenek megfelelő drágasági és családi pótlékkal a lelkészek súlyos helyzetén. Ami ezen kívül történt, abból nem igen van valakinek haszna. Annak az ovációnak sem volt sok értelme, amit nehány tag az elnöknek rendezett. A közgyűlés összeállítása nem sikerült. Felesleges és nem oda való, mert praktikus megvalósítása és állásfoglalásra nem alkalmas kérdésekkel foglalkoztatta a tagokat. Theoretikus kérdésekkel, ismeretterjesztő cikkekkel otthon is foglalkozhatik minden lelkész. Ha hatvanan- hetvenen összejönnek, akkor az azért történik, hogy együttesen állást foglaljanak s határozzanak, ha van mit. Ez egy közgyűlés feladata. A Luthertársaság közgyűlése kedden és folytatólag szerdán délután tartatott meg. Osztrolucky Miklós elnök megnyitójában utalt arra, hogy a társaság működése most leginkább a háborús olvasmányok terjesztésére irányul. Hangsúlyozta, hogy szükség volna az irodalom hathatósabb támogatására. Az egyház ugyanis adminisztrációtól, államsegélyektől üdvét nem várhatja. A megújhodásnak szellemi változás formájában kell megjönnie. A közgyűlés üdvözölte Kapi Bélát püspökké való megválasztása, Scholtz Gusztáv püspököt pedig 50 éves lelkészi jubileuma alkalmából. A titkári jelentés tárgyalása kapcsán Wagner Géza, dr., az egyetemes tanügyi bizottság elnöke szólalt fel elsőnek s tiltakozott az ellen, hogy a tankönyvvállalatból kifolyólag az egyetemes egyháznak bárminemű szemrehányásban része legyen. Az egyetemes egyház a tankönyv vállalatot támogatja, egész súlyával a társaság mellé áll. A társaság vezetősége azt akarja, hogy a tankönyvvállalat olvasókönyvvel egészíttessék ki. Ez ellen többen felszólaltak. A felszólalásokban kifejezésre jutott az a társaságon kívül meglehetősen elterjedt vélemény, hogy a mostani idők nem alkalmasak arra, hogy a társaság ezen a téren tovább kisérletezzék. Az eddigi tapasztalatokból a tankönyvvállalat eddig5 támogatásának a mérvéből, azokból a kritikákból, amelyek a tankönyvek számára és terjedelmére és a falusi iskolák igényeinek a figyelembevételére vonatkoznak, a társaságnak okulnia kellene. A közgyűlésen élénk ellenzést váltott ki az a terv is, hogy a társaság a Prot. írod. Társasággal együtt ifjúsági lap kiadására vállalkozzék. Kifejezésre jutott az a vélemény, hogy helytelen volna, ha a meglévő ifjúsági lapok negligálásával új lap alapíttatnék. Algöver Andor „Ifjú Évek“ cimű lapját az illetékes tényezők szellemi és anyagi támogatásával fejleszteni lehetne és kellene, s erre Algöver Andor fel is ajánlotta lapját. Ezzel a kérdéssel 723 722
