Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-16 / 38. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÖMUNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. SZEPTEMBER 16. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 38. SZÁM. TARTALOM: Linczényi Lajos: A lelkészválasztások kérdéséhez. — Linczényi Lajos: A reformáció dogmatikai jelentősége. — Koller István: Böhm lélektana — Szemle. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. A lelkészválasztások kérdéséhez*. A folyó évi, dunántúli püspöki jelentés e lap hasábjain leközölt szemelvénye közegyházunk érdekét tekintve lelkészválasztási szabályrendeletünk egypár pontjának megváltoztatását látja időszerűnek s indokoltnak és pedig kifejezetten azért, mert ez idő szerint a fiatal segédlelkész alig egy évi gyakorlati munka után megválasztható a legelső, legnépesebb gyülekezetbe, amelynek pedig administrálása, lelki gondozása több tapasztalást, gyakorlati ismeretet igényel s mert másrészről a már 8 10 év óta a kis lélekszámúml bíró, gyönge egyházközségben szolgáló, jeles tehetségű lelkész sok esetben figyelmen kívül marad és ott éri az öregség, a hol rendes lelkészi munkáját megkezdte. Ezen első hallásra viszásnak tetsző helyzeten pedig akként akar segíteni, hogy a választások alkalmával eddig érvényben volt lelkészválasztási szabályrendelet idevonatkozó pontjainak megváltoztatását ajánlja következő módozatok valamelyikének az életbe léptetésével: 1. A püspök egy bizottsággal tárgyalva a kérdést, maga állapítaná meg a jelöltséget 3 vagy 4 jelölt megnevezésével és a gyülekezet ezek közül választana lelkészt szabályszerű választási eljárással; * Szivem szerint először egy — Gyurátz püspök úr szándékait inkább megértő és méltányló hozzászólást közöltem volna le. Ilyen nem létében bocsájtom előre Linczényi Lajos barátomnak szintén megszivlelésre méltó fejtegetéseit. Az ő konklúzióját is osztom. Egy alapos fizetésrendezés sok igazságtalanságot kiegyenlítene. Viszont azonban egyes kirívó s végeredményben nemcsak egyes egyházak évtizedekre való megnyomorítását eredményező igaztalanság eltüntetéséről gondolkozni kellene. Az én nézetem is az, hogy szabályrendelet nem küszöböl ki minden válásztási visszaélést és rossz választást. Talán a hívek választásra való nevelése. A joggal való élés feltételezi az egyházi érdekek lelkiismeretes számbavételét, az egyházi ügyek iránt való melegebb érdeklődést, egyházunk munkásainak és képességeiknek alaposabb ismeretét. Ezt a legradikálisabb megoldási módot szintén ajánlom a kérdéssel foglalkozók és hozzászólók figyelmébe. (Szerk.) 2. A gyülekezet jelölne ki hármat illetőleg négyet s a püspök által ezek közül kijelölt megválasztásával töltené be a gyülekezet az üresedésben levő lelkészi állást; 3. A gyülekezetek erejük, népességük szerint három osztályba soroltatnának azon kijelentéssel, hogy az első osztályba foglalt kisebb, gyöngébb gyülekezetekbe megválasztáshoz szükséges feltétel legalább egy évi kápláni idő. A második, erősebb gyülekezetbe megválasztható az, aki két évi kápláni vagy legalább egy évi rendes lelkészi szolgálati időt mutat fel. Végül legnagyobb, legerősebb egyházközségek lelkészt választhatnának azok közül, a kik. három évet töltöttek kápláni szolgálatban, vagy legalább két évig voltak más gyülekezetben rendes lelkészek. Az első két módozat püspökeinknek eddigi ajánlási jogát szélesítené ki az egyháztagok szabad választási jogának rovására, holott közegyházi érdek, hogy az egyházközségek alkotmányos jogai csorbát ne szenvedjenek, hanem igenis oda kéne törekedni, hogy e jogukkal lelkiismeretesem saját jól felfogott érdeküknek megfelelően élni tudjanak. Különben a megoko- lásban legelső, legnépesebb gyülekezetekről lévén szó, ezek adott időben mindenesetre mérlegelni tudják püspökük ajánlását s azt minden különös ok nélkül nem fogják mellőzni. Első, intelligens gyülekezet semmi esetre sem fogja sajnálni megválasztott papjától a hurcolkodási költségeket. A módosítás tehát csak odairányul, hogy nem arravalók a pályázók sorából töröltessenek. Ezt a kiválasztást azonban elvégzik maguk a gyülekezetek is. — A két módozat gyarlóságunkat tekintve különben igen alkalmatos lenne arra, hogy a pályázók adott esetekben — hogy is mondjam — nem a protekció, hanem bokros érdemeik, jeles tehetségeiknek soron kívül való elismeréséhez vezető utat keressék s okkalAmódda! megtalálják s a vers vége megint csak az volna, hogy a kévésbbé találékony s mozgékony erők újra^csak mellőztetnének. De különben is, hál’Istennek, lévén a jeles tehetség, mint a módos egyház, nem mejlőztetésről, csak alkalmatos állás hiányáról lehet * * 593 592
