Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-05 / 32. szám
hoztunk is róla egy rövid tudósítást a mely azonban mindössze annyiban keltett figyelmet, hogy egy református egyházi lap tudósításunkat kiollózta. Pedig mindazoknak* akik az evangélikus lelkészek sorsát szivükön hordják, komolyan és odaadással kellene érdeklődniük az iránt, hogyan tudtak mások cikkezés és túltengő ötletterm 'I komoly rendezést csinálni! A komoly mui..*~.oi azonban sokan irtóznak. Alighanem a lelkészegyesület is. Ez abból látszik, hogy egy nyomorról beszélő, frázisokkal telt memorandummal tesz eleget kötelességének, holott a zsinat a lelkészfizetések kérdésével csak abban az esetben foglalkozhat, hogyha megfelelő előmunkálatok állnak a rendelkezésére (kimutatások, statisztikai adatok,számítások) és azok alapján tiszta képet nyert a helyzetről és a kívánalmakról. A nagyhonti lelkészt értekezlet rámutatott a memorandum eme hibájára, A lelkészfizetések ügyében a lelkészegyesülettől komoly és alapos munkát kérünk és várunk. Ha majd ez meglesz és nem maradunk az ötletszerű jajgatásnál akkor kezd majd csak számunkra derengeni az a reménység, hogy helyzetünkön javítani akarnak, tudnak és fognak! Mert az egyházépitó munka ott kezdődik, ahol nem beszélnek, hanem dolgoznak és cselekesznek! (Szert.) Tapasztalatok! Istenem, de sokat kell tűrnünk, csalódnunk! Az iskolában de boldogak voltunk, csupa ábránd, álmodozás volt az életünk, s most, tűrés, csalódás! Miért nem neveltek bennünket az életre? A nép pszichológiájával, miért nem ismertettek meg bennünket? Most nem volna oly keserű a csalódásunk! Ha valamely pálya tövises, akkor a miénk az! A pap népét rendesen vasárnapi ruhájában látja. Igazi lelke megnyilvánul munkájában, szórakozásában, sok-sok helyen kitörő leplezetlen mizésében ... a predikátió magas idealizmusához alkalmazkodásra való képtelenségében. A predikatíó, mihelyt a normális erkölcsiséget, vagy annak akár a minumát kívánja meg, mindjárt falra hányt borsó. Különös reveláció a háború. A keresz- tyénség mindig csak máz volt. Most ez is lepattogott. Az ember vadállat-volta le lepleződött. Borzasztó csalódás, hogy egyház állam, társadalom, köz és egyén jól felfogott érdeke mind nem elegendő arra, hogy égbe kiáltó igazságtalanságok ... uzsora, a helyzet kíméletlen kihasználása lépten nyomon elő ne forduljanak. Bennünket különösen érdekel prédikációnk hatása illetve hatástalansága. 1. a lelkészi állás becsülete, e. nehéz időben való fenntartására való hajlandóság,vagy e hajlandóság hiánya. 2. amennyiben az általános hangulat kedvezőtlen volna a megjavítására való eszközök és módok számon vétele. Hogy prédikációinak hatástalanok, a nép önzésére, bűnére, az erkölcsiség fogalmának hiányára stb. vezethető vissza. A nép lelke meg van mételyezve. A szociális izgatók hamis elveikkel bizalmatlanná tették a népet lelki vezéreik ellen. Innen van az, hogy nem hisznek; a pap csak mesél, vagy hazudik; templomba vagy nem járnak, vagy csak megszokásból. Áhítatról szó sincs! Óriási tisztítótűzre volna szükség, mert úgy látszik a háború kevés hozzá, hogy az embereket megjavítsa. Mint a vadállatok, tépjük s marjuk egymást! Anyagi fenntartásunk szükségeit a nép egyre kelletlenebb ül teremti elő. Ebben hibás a peadagogia hiánya egyházi vezetőink részéről. Nem törődnek a pappal, hagyjuk, hogy örökös saját kéréseivel népszerűtlenné tegye magát. Soha semmit ne kérjen a pap, ha békét akar egyházában! Püspökeink befolyására van szükség, hogy a pap helyzetén segítve legyen. Példa: A tiszai kerületben több egyház adott drágasági pótlékot. Ott azonban a lelkészek helyzete nagyon meg lett könnyítve! Elővehettek egy püspöki körlevelet s a püspök nevében, és megbízásából hozhatták szóba a drágaság ügyét. Ezt a kedvetlenséget nem szabad egészen elitélni. Vannak benne jogosnak tetsző momentumok is. Ilyenek az idegesség, amely minden itthon maradott férfi ellen megnyilvánul, a félelem a bizonytalanságtól, az eljövendő adó tehertől, amely minden időben nagy szerepet játszott a lelkészi állások silány dotálásában. Ott van a szocialisztikus agitaejára való reminiscentia: A papok herék, nem dolgoznak, egy nap tesznek csak valamit. Ilyen s másféle vádakat tesznek elemink. Ezt a vádat számtalan érvel vissza utasíthatjuk. Nem tudnak egyesek különbséget tenni, testi és szellemi munka között. Nem vagyunk napszámosok! Eklatáns példa; technika. Nem lakatosok és gépészek, vagy kovácsok, vagy napszámosok, hanem theoretikusok viszik előre a tudományt. Nem a nyerserő fogja ezen háborút megnyerni, hanem a technika vívmánya, a szellemi fölény, a tudomány! Ott vannak a laboratóriumok, melyekben szintén látszólag kényelmes munka folyik fontosságát felesleges kiemelnünk. A papok dolga nem hasonlítható ugyan a technikus dóig íhoz, azonban az iskola mesteréhez igen. Alacsonyabb rendű ismereteket közöl az iskola ... magasabb rendüeket a pap. Aki az embereket nem irni-olvasni, hanem becsületesnek, jónak lenni igyekszik megtanítani! Avagy istenfélelemre, szeretetre élő lelkiismeretre nincs szükségünk? Egyesek azt nem akarjuk elismerni! Szerintük a mi munkánk könnyű munka. Egy pár prédikáció, s ez elég! Azt azonban nagyon kevesen tudják, milyen nehéz munka egy jó prédikáció! Mennyi munka rejlik benne, mennyi készülésre van szüksége egy papnak, amig prédikálni tud nem egyszer — hanem mindig amikor kell! Nyelvtudásnak kell lennie. Öt-hat esetleg még egy nyelvet komolyan bírnia, ezeket állandóan gyakorolnia és szónoki virtuozitással kezelnie. Milyen filozófusnak kell lennie? Lét — nemlét — igazság, erkölcs, anyag-lélek szociálismus kérdéseivel tisztában lennie, hogy a keresztyén vallást mindig megvédhesse illetőleg diadalmasan képviselhesse. Mennyi történet tudásra van szüksége. A kér. vallás történeti vallás. Zsidó nép, Jézus élete, apostolok kora kér. egyház története. Milyen óriási penzum ez egymaga. 500 501
