Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-08 / 28. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÓMUNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. JULIUS 8. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 28. SZÁM. TARTALOM: Eucken Rudolf: Jézus életfelfogása. — Ltnczényi Lajos: Recipe. — Gég.; Levél egy ingadozóhoz. Hornyánszky Aladár: Zsoltárfordítások. Rátz Á. Károly: Kérelem az összes esperességi és kerületi gyűlésekhez! Sánta Károly: Katona temetési ének. — Szemle. — Különféle. Hirdetések. Jézus életfelfogása. Irta Éneken Rudolf; fordította Koller István. I. Jézus életfelfogásának alapjai. Jézus tanának magvát egy új világrendnek és életrendnek hirdetése alkotja, a mennyország“ hirdetése, amely távol áll a meglevő léttől, sőt az emberek minden természetes cselekedésével és ténykedésével, a „világgal“ merev ellentétet alkot. Ezen új életrend nemcsak belső átalakulást jelent, amely csak a gondolkodásmódra vonatkozik és a világot külsőleg érintetlenül hagyja. Ellenkezőleg a történelmi kutatás alapján nem kételkedhetünk a felől, hogy ez az új ország látható, külső rendet is jelent, hogy a viszonyok gyökeres megváltoztatását akarja s éppen ezért semmi mást nem tűrhet el maga mellett. Még senkisem szólította fel az emberiséget a történelem folyamán soha nagyobb átalakulásra, mint ebben az esetben, amidőn nem ilyen vagy olyan viszony megváltoztatásáról, hanem az ember egész lényének megújításáról van szó. Hogy Jézus mind ennek dacára magasan felül áll a csupán rajongók és forradalmárok fölött, ezt a hirdetett új ország tartalma okozza. Mert tartalma az Istennel való legbensőbb közösség, e közösségből fakadó boldogság, az Istenhez való bizalom s az emberszeretet elválaszthatatlan köteléke. E tartalmat tekintve a lelkekben már mostan van jelen a mennyország, gyönyörűsége nem valami távoli, még csak bekövetkezendő, csupán reménynek és ígéretnek tárgya; hanem valami nagyon közeli, aminek e jelenléte teljes világossággal közöttünk már a jelenben tapasztalható, amelyhez minden pillanatban hozzájuthatunk; gyönyörűsége egy a körünkben már meglevő valóság. Egy új életnek a forrása ered innen, új célokkal és új erőkkel, oly életé, amely egy nagy és elutasíthatatlan eszmét tűz hathatósan az ember elé, oly élet ez, amelyen örömteljes várakozással és biztos reménységgel a jelent is megdicsőíti. Eszerint ez az új ország mindenekelőtt a bensőség országa, amelytől távol van minden külső érdem és 432 cselekvény. A tettek sokféleségét sem követeli és nem állít bonyadalmas feladatok elé, hanem egyetlenegy cselekedetre hívja fel az életet: az új országba való belépésre, az Istenbe való teljes odaadásra, arra, hogy egész lényünk vele közösségbe egyesüljön. E közösségben legbensőbb életünk tiszta összhangja fejlődik ki, lényünknek teljes közlése, a mindenre kiterjedő szeretetnek és feltétlen bizalomnak országa, az embernek azon tudata, hogy a világot uraló Isten jóságában és irgalmasságában biztos védelemre talál, itt fejlődik ki egyúttal a legmagasabb fokú boldogság. Egy végtelen szeretet a legcsekélyehhet sem engedi elveszni és érteket ad a legkisebbnek is. Az isteni élet közvetlen jelenlétében az Isten „szemléletében“ elvesznek a gondok és fájdalmak; az ember felemelkedik minden bonyodalmon és ellentéten keresztül a béke országába és túláradó örömmel vesz részt az új élet adományaiban. Ez az új rend megváltoztatja a külvilághoz való álláspontunkat is. Az ember sehol sincs idegen hatalmaknak könyörtelenül alárendelve, mert az érzékelhető lét is a mindenható Isten szeretetetteljes gondozása alatt áll. Az ember elnyer mindent, amire szüksége van és semmisem éri, ami nem volna javára. A hitnek egyedülálló fogalma alakul így ki, amely elsősorban a belső értékeket, azután az életfolyást tekinti. Megvan a sziklaszilárd meggyőződés, hogy minden, ami igaz hittel kéretik, teljesül is, mert ha már az emberek az övéikkel jót tehetnek, annál inkább fogja az Isten tenni azokkal, akik őt kérik. így képes az igaz hit „hegyeket elmozdítani“. Semmi sem hiányzik tehát ahhoz, hogy az új ország „a mennyország“ teljessé legyen és semmi idegenszerű meg nem zavarhatja ezt a boldogságot. E világnak azonkép ad bensőséget és szint, amely a családi életről, a gyermekek és szülők egymás közti viszonyáról a gondolatokat átszövi és kiséri. Amint egyrészt a szeretetteljes, áldozatra képes, jutalomra és hálára nem néző gondoskodás, másrészt pedig feltétlen odaadás, a segítség elnyerésének magától értetődő, biztos tudata található itt fel, mint nem egy különös 433
