Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-17 / 25. szám
25. szám. ..ipát Az orvos levetkőztette a halottat, hogy meg 'zsgálja a különös halál okát. Amint a vizsgálathoz ;ezd, veszi észre, hogy a halott szive még dobog, csak leni normálisan. A testen azonban semmi nyoma a .ebesülésnek. Hosszas kutatás után ráakadnak mellső sebében egy kis bibliára, annak átlyuggatott, gyűrött sípjaiból pottyant ki egy orosz golyó. Nem sebesült heg, mert a fáradt golyót felfogta a biblia papírja, le olyan ütést kapott tőle, hogy órákra eszméletét 'esztette. Később magához tért. Boldogan mesélte ársainak s még boldogabban irta haza családjának: .7. Isten Igéje mentette meg életemet! Barátok. A fogoly transzport parancsnoka fiatal hadnagy volt. ;rissen zsákmányolt muszkákkal indult boldogan a fontról az ország belsejébe. Mielőtt útnak indult, fel- onultatta maga előtt az oroszokat, hogy szemlét tartson ölöttük. Az oroszok eleinte bizalmatlanul s gyanak- ólag tekintgettek rabszolga-tartójukra, nem tudván, iogy milyen ember lehet? Hisz odahaza valószínűleg így instruálták ki őket, hogy a fogságban bőrüket agják lenyúzni. Ma, a háború 22-ik hónapjában már em hisz a jámbor muzsik ezeknek a dajkameséknek son itt is, ott is egy-egy hadfi a drótsövényeken.... Amint felvonul a fiatal hadnagy előtt a muszka had, rdekes és megható jelenet történt. Az orosz sorból iválik egy jobb formájú fogoly, megáll a hadnagy lőtt, katonásan tiszteleg s mond neki valamit. A fiatal adnagy a palástolatlan, őszinte öröm hangján felkiált, evesen átöleli s össze-vissza csókolja a muszkát, tarátok voltak, valamikor egy helyen voltak hivatalokok egy határmenti városban. Az édes bús baráti iszontlátás láttán felragyogtak a muszka arcok s nem isérelt szökést egyikük sem. Valószínű az is, hogy .em félt már senki közülük attól, hogy le fogják nyúzni bőrét.... Hősi halál. Sok szép nótát költöttek már odahaza a poéták a ősi halálról. Eszembe jut a nálunk utcán is énekelt „Megásták a huszár sírját Az uzsoki völgybe, Hantja fölé ráborul a Fenyves örök zöldje. .. .“ •zép nóta, szép, de a harctér hangulatából rám is íigadt már annyi, hogy fagyosan megkérdjem a nótáidtól: láttál-e már öcsém hősi halált? Mert a nótát mívesebben vesszük olyan szájából, tollából, akinek neg kellett írnia, amit megírt, mert látta, tapasztalta dolgokat — és nem bírta magába fojtani élményéit, jyóni Szántó verseiből kiérezzük, hogy a színezéshez tlkalmazott festékjeik nem az ujsághangulatok, hanem valóságon fölépülő költői hevület szüleményei. A hősi- halál sem oly szép a szalmazsákon mint a ótában. Ezzel nem azt vitatom, hogy Ibsennek, Strind- •ergnek van igaza és a költészetben csak a realizmusnak, vagy naturalizmusnak van létjogosultsága, mely még a trágyadombot is színpadra viszi, hanem 392 csak azt és annyit, hogy a költészetnek a XX-ik században nem kell okvetlenül oly messze esni a valóságtól, mint pl. a mitológiának. Ne lógjon még a költészet sem a rózsaszínű felhők között, hanem legyen valamelyes valósági bázisa, alátámasztéka. A modern ember most már a lírától is megköveteli, hogy legyen kissé életíze. A nótázók hősi halálára legyen szabad két mély benyomásomról beszámolnom. Az első színhelye a kötözőhely szalmazsákja. Sárga, 40 év, körüli baka vívja rajta a haláltusát. Hátlövést kapott, belei tartalma kifordult a hasüregbe. Forgolódik, vizet kér, egyre sárgul a szinc. Én egy másik ágy szélén ülök s vigasztalok valakit,. de szemem mindig a halódóra tapad. Mire elkészültem betegeimmel, már nem forgolódott a beteg. Odalépek az inspekciós orvoshoz s halkan kérdem tőle, hogy a halott meg ne hallja: „Doktorka, nézd csak, ez tán meghalt?“ Megnézi a pulzusát, meghallgatja, lehúzza szemhéjjait, fejére húzza a pokrócot s a szanitészek kiviszik. A többi beteg utána néz, nézésükben ott van a halál közelségének tudata. Ezt a különös szem - elváltozást látjátok ti odahaza, a katona nézésében azt a kimondhatatlanul idegen vonást, amit a harctér pecsételt reá. És mintha a meghalt lelke még benn lett volna a szobában.... Mintha csak akkor röppent volna cl, mikor a szanitész kinyitotta a barak ablakát! A másik már egy hete pihen két méterrel lejjebb, mint te nyájas olvasó. Operáció után másnap, mikor az ezredorvos meglátogatta, megmutatatta neki a golyót amit kioperált testéből. A beteg mohón kapott a golyó után, hogy megnézze életének megrontóját. Nem orosz, hanem a mi golyónk volt. Visszalőttek vele. Gyengén mosolygott hozzá a sebesült, ahogy látta, milyen kis jószág járta át testét. Ezzel a mosollyal búcsúzott el a vérben álló világtól. Hajnali három órakor hősi halált halt. Endreffy János. IRODALOM. Sántha Károly új imádságoskönyvének tulajdonképen felesleges minden ajánlat. Ez is olyan szívből fakadó, őszinte áhitatosságot lehető, mint eddigi vallásos költészete. Hadbavonult katonák és azok családjai számára való verses és prózában megír: imádságok és néhány szép ének van benne. Használhatósága, irodalmi becse és vallásos értéke egyaránt melegen ajánlják ezt a kiváló munkát, mely Hegedűs és Sándor kiadásában jelent meg Debrecenben. Megszerzési feltételeiről a lapunkban megjelenő hirdetés ád bővebb felvilágosítást. S. Szabó József: Debrecen és sárospataki papok a reformáció századában. Debrecen 1916. Hegedűs és Sándor kiadása. Ára I. 20 kor. A magyar reformáció történetének részletekbe menő tanulmányozásával foglalkozók ebben a füzetben sok fontos és érdekes adatot találnak összehordva és feldolgozva. A jubileumra készült kis munkára felhívjuk olvasóink figyelmét. 393
