Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-20 / 21. szám
21. szám. tával ellátott, bizonyos előre kijelölt és mindenáron bebizonyítandó tételek igazolására irányuló gyakorlati ügyesség és ügyvédi mesterség, hanem a vallásos igazság komoly keresése! Tehát a mi theologiánk joggal tartja magát egyenrangúnak akármelyik más tudomány- nyál. Tehát a mi theologiánknak ott a helye az uni- versitáson, ahol a tudományok minden ágát művelni hivatvák. A theologiának nem szabad hiányoznia arról az egyetemről, amely a tiszta tudományt kultiválja, most a theologia is tudomány úgy tárgyánál, mint módszerénél fogva. Amennyiben pedig az egyetemek nem csupán tiszta tudományt kultiváló intézetek, hanem magasabb előképzettséget igénylő élethivatásokra is előkészitenek, még inkább ott a helye a theologiának az egyetemen, hogy a lelkészek szellemi nivója minél magasabb legyen. Ez nem csupán egyházi érdek mert egyházi érdek lehet pl. a papi látkör szűkítése, mint azt b. e. X. Pius pápa űzte s mint azt nálunk is vannak, akik óhajtandónak tartják, hanem elsősorban állami és társadalmi szükség. Korlátolt és fanatikus lelkészek az állam szempontjából kívánatos társadalmi békét megbontó kovász lehetnek, azért az állam saját érdekében teszi jól, hogyha az egyetemek szabadabb és frissebb légkörébe helyezi át a theolo- giákat. A felekezetek közötti viszonosság szempontjából a theologiai fakultásra feltétlen igényünk van. Az erre vonatkozó érveket a tiszai kerület röpiratában Mikler Károly dr. csoportosította. Jogigényünk folyik az 1848. évi 20. törvénycikk 3. §.-ából, ahol ki van mondva, hogy minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükséglete közálladalmi költségek által fedeztessék s folyik az ezen ideál felé tett eddigi lépésekből, hogy t. i. katholikus theol. fakultáson kívül van már ref. theol. fakultás is. A jogegyenlőség és a méltányosság szempontjából tehát egyházunk egyaránt igényelheti, hogy valamelyik meglevő egyetemen részére is felállít- tassék a theol. fakultás. Ezeknek az idealisztikus és legitimisztikus szempontoknak az erős hangsúlyozására volna szükség most s nem volna szabad visszariadni semmiféle fáradság elől, hogy minden ellenkező törekvés dacára is kapacitáljuk a kormányt s elismertessük vele igazunkat. Annál inkább kellene erre törekednünk, mert a reformáció 400 éves évfordulójára az állam a theologiai fakultás felállításával egy régi, nagy tartozását is leróná legalább részben egyházunk iránt! ... Ha én egyházvagy kulturtörténész volnék, milyen lajstromát tudnám felsorolni azoknak a bűnöknek, melyeket elkövettek egyházunk ellen s azoknak a megbecsülhetetlen szolgálatoknak, melyet evangélikus egyházunk, annak felvilágosult szelleme, iskolái és fiai tettek a hazának és a magyarságnak! Most az állam ennek elismeréséül segítségünkre jöhetne a fakultás felállításával s leróhatná adósságának egy részét velünk szemben. A kérdés annál inkább megoldható, mert anyagi akadályai jóformán nincsenek is. Egy theologiai akadémiánk megszüntetése következtében nekünk magunknak is annyi pénzünk szabadul fel, hogy a theol. fakultás 324 fenntartásához tetemes összeggel hozzájárulnánk, úgy hogy az államnak nem is kellene olyan mélyen a zsebébe nyúlnia. Csak ne csináljunk most extratúrokat. Mindenki, akinek szava és befolyása van, legyen azon, hogy theologiai fakultásunk mielőbb meglegyen, illetve most legyen meg! A theologiai fakultás kérdésének az eperjesi egyetem felállításának a követelésével való összekapcsolása hallatlan ügyetlenség volna. Ezzel sohanapjára odáznék el e fontos kérdés megoldását. Azért némuljon el az a követelés. Majd akkor beszéljünk róla, hogyha új egyetemek alapítására lesz kilátás. Egyelőre nekünk theol. fakultás kell! p. v. Gyermekhalandóság. A legtöbb állami hatalom két tényezője : a törvény- hozás és a kormányzás szeme előtt a végezni valók nagy halmaza között fölmerült az az égető kérdés is, mikép volna lehetséges a napról-napra járványszerüen terjedő gyermekhalandóság elé biztosságot nyújtó gátat vetni. Ez a hosszan tartó gyilkos háború már maga is rengeteg véráldozatot követel, melyet a honnmaradot- taknak kellene család alapitó kötelességeik buzgó teljesítésével pótolni. Azonban már a születések száma sem felel meg eléggé a nagy vesztességnek; az újszülöttek közül pedig oly sok pusztul el, hogy aggódva kell tekintenünk nemzeti népesedésünk jövő korszaka elé. A közügyekkel foglalkozók fontolóra veszik a veszedelmet, mely a társadalmi életnek e jelenségéből nemzetiségünk jövőjét fenyegeti, javasolják, hogy a bokrosabban viruló családokat adóelengedéssel kellene támogatni, sőt a szülőt, ki számosabb gyermeknek adott életet, külön anyagi jutalommal kellene serkenteni, hogy igy a szülők kebelében a gyermeknevelés iránt nagyobb buzgóság gyuladjon fel s az ő anyagi gondjaik enyhüljenek. Némely hatósági közegek vándororvosok kiküldését ajánlják, sőt egyes helyeken ezt az intézményt már életbe is léptették. A kiküldött orvosok oktatják a szülőket a gyermekápolás szabályaira, hogy a szülők tudatlansága ne legyen akadály a szaporodásban. Mindezek a javaslatok és intézkedések azt bizonyítják, hogy az anyagiság homályaiból még nem emelkedtünk ki az eszményiség napuilágára. arra a magaslatra, hol szemeink az örök igazságok sugaraitól megnyílván, a járványszerüen dúló betegségnek az emberi lélek mélyeiben rejlő kutforrását felfedezhetnénk. Még alkalmasint sokat kell addig szenvednünk, amíg végre belátjuk, hogy a külső — mondanám: erőszakos — eszközök hatása nagyon bizonytalan és nagyon ideiglenes, ha a kútfornisndl el nem fojtjuk a ragály kiáradását. A házas élet célja a mai felfogás szerint a nemi ösztön kielégítésére, tehát testi gyönyör és az egyéni élet kényelme, tehát anyagi jó. Az a körülmény, hogy a házas életből gyermekek nevelésének kötelessége is 325
