Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-22 / 17. szám
17. szám. törökökről stb. beszélnénk, hogy azoknak Ázsiában a helyük s jövőjük attól függ, hogy tudnak-e szakítani az islammal. Amikor Carlyle Mohamed vallásáról úgy nyilatkozik, hogy az a keresztyénség egyik válfaja, azt mondja még róla, hogy a szellemi fensőségnek oly eleme nyilvánul benne, amit tökéletlen részletei se bírnak eltakarni. Az islamban lévő eme szellemi fensőségről írtTraub Gottfried* a mikor a Dardanella frontot meglátogatta s látta a mohamedán katonák hősi vitézségét: Sikereik titka lényegiben a Végzetben való hit törhetetlenségén nyugszik, hogy annak kezében van a siker és az annak napját és éjszakáját meghatározza. Minden Allah kezében van. Abból a világ fel fogásból, amit röviden fatalismusnak nevezünk, sokan azt következtetik, hogy az a saját akarat erőnk megbénítását jelenti. Kétség kívül lehet olyan eredménye ennek a vallásos felfogának és a békeidején mutatkoznak is a mozlimnél ezek a vonások, melyek ennek a következtetésnek helyt engednek. De sokszor elfelejtik, hogy mennyire ideg erősítő hatású az ilyen hit. Jellemző, hogy protestáns részről a református a minden dolog örök előre elhatározásának tökéletes hitével a legjobban átalakította a világot a maga szívós munkájával, életre való kezdeményezésével és mindenütt ismert vállalkozó kedvével. Ahol megszokták, hogy ne gondoskodjanak arról, ami a világ urának a dolga ott inkább tért nyer az ember, hogy annál biztosabban teljesítse azt, ami előtte van és többit illetőleg biztosabban érzi magát, és nem ijed meg attól ami jön. Mert az bölcs kézből jön. Innen az igazi nyugalom. Amikor Liman marschall a lövészárkokon át ment, nem fordult meg egy katona sem, aki lövésre készen állt, nem fordult meg egy újnyira sem, hanem nyugodtan maradt támadásra készen. Ami mögötte történt nem érintette őt. Az ő-világa az ellenség világ volt. Arra volt feszülve minden idegzete. Ilyen kép többet mond mindennél. Kétségen kívül sok tökéletlen vonása van az is- lamnak. De van benne olyan érték, amelyet igazolt a nagy világháború is. A hit, az odaadás, az Isten akaratán való megnyugvás fényessége túlárasztja a homályos részleteit. S ezekben hűséges szövetségesünkkel, a törökkel egyek is akarjunk lenni! Lie. Fizély Ödön. Az Újszövetség legrégibb szövege. A másolatok. II. Arról a reménységről, hogy az újszövetségi iratok eredeti példányaihoz jussunk, le kell mondanunk. Ezzel kisiklott a kezünkből annak a lehetősége, hogy akár az evangéliumok, akár Pál apostol leveleinek a szövegét szóról-szóra, az utolsó betűig híven megállapíthassuk s valaha bírhassuk. Mert az eredeti kéziratok nincsenek meg, a másolatok pedig nem egyeznek betűről-betűre, hanem sokszor, sokban eltérnek egymástól, az pedig, hogy melyik változat az eredeti, feltétlen bizonyossággal meg nem állapítható. * Hilfe 1915. nov. 4-iki számában. Pedig az Újszövetség eredeti görög szövegének a megállapításánál a tudomány ezekre az egymástól eltérő codexekre, a régi fordításokra és az egyházatyák idézeteire van utalva. Codex, kéziratos másolat rengeteg sok maradt reánk. Ha a templomi használatra készült lectionariumokat is számítjuk, melyekben a vasárnapi evangéliumi és epistolai szakaszok vannak meg, a codexek száma 3829. Ez a szám soha sem abszolút pontos. A világ minden táján szétszórt kéziratok közül egy-kettő nem ritkán elkallódik, elpusztul és megsemmisül, máskör meg újak is felbukkannak, feltétlenül biztos számot nem lehet tehát mondani. Ha csak a szöveget tartalmazó codexeket vesszük számba, akkor von Soden berlini egyetemi tanár legutolsó és legteljesebb jegyzéke szerint 2339 ilyen codex ismeretes. Ezek közül a teljes Újszövetség csak 167 codexben van meg, 1277 codexben csak az evangéliumok, 278- ban pedig a többi iratok vannak lemásolva. A többi codexekben a szöveget kommentár egészíti ki. Ezek között is azok a codexek a leggyakoribbak, melyek evangélium-szövegeket kisérnek magyarázattal. Számuk 281. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy ezek a kéziratok valami nagyon régiek. A legnagyobb részük a X—XIV. századra terjedő időből való. Az egész Ujtestamentum szövegét tartalmazó kéziratok közül mindössze tíz való a X. század előtti időből, és pedig csak kettő a IV., kettő pedig az V. századból. Az ezernél több evan- géliumcodex közül a IV. századból csak három, az V.-ből csak kilenc, a Vl.-ból huszonhat maradt ránk, míg a XII. századból 282, a XlII.-ból 260, a XIV-bői pedig 218 származik. A többi iratokat tartalmazó kéziratok közül csak kettő való a IV—V. századból. Nem ritkaság az olyan codex sem, amely a könyvnyomtatás feltalálása után való időből származik. A szent iratok lemásolása érdemeket szerző, istenes cselekedet volt. Még Zwingli is lemásolta az Újszövetséget — Erasmus által kiadott nyomatott szövegből. Ez a „kézirat“ most is megvan az egyik zürichi könyvtárban. Melanchton Fülöp a római levelet irta le nem is egyszer, hanem hatszor! A IV. század előtti korból legfeljebb egy pár papy- rustöredék maradt ránk, azonban az eredeti szöveg megállapításánál ezeknek csekély terjedelmük miatt nem nagy jelentőségök van. Sokkal fontosabbak a régi fordítások és azoknak az egyházatyáknak az idézetei, kik a IV. századot megelőző korban élték. A kéziratok legnagyobb része minuskuláris, vagyis kisbetűkkel írott. A nagy betűs u. n. unciális kéziratok, melyek csupa nagy betűvel, a szavak elválasztása nélkül ILYENFORMÁNVANNAKIRVA, aránylag ritkák. Ezek már nem papyrustekercsek, hanem pergament- könyvek, némelyek (a későbbiek) pedig rongyból készült papirosra íródtak. A legtöbb kézirat biztos kézben: könyvtárakban van. Nyugaton a leggazdagabb kéziratgyűjteménye van a párisi nemzeti könyvtárnak (kb. 200); rögtön utána London következik 137 codexszel. A vatikáni pápai könyvtárban 112 codex található. (Róma többi könyvtáraiban még 111 codex van.) Sok codex van Oxfordban (130), Florenczben (62), Velenczében (60), 263 262
