Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-22 / 17. szám
17. szám. Izlatn. (Folytatás és vége.) Természetesen «tinit ma islam alatt értünk, és ami Mohamed tanítása volt, egészen más valami. Mint a hogy nagy a külömbség az evangélikus, vagy katho- likus keresztyénség és Jézus tanítása közt. Mohamed prédikációja egyszerű világos tanítás volt. Rendszert nem adott. Jelentette az arab uralom elismerését, Isten egységét és Mohamed prófétai küldetését. A koránban foglalt tanítása, nem más, mint arab kiadása a zsidó thorának és a keresztyén evangéliumnak, melynek tartalma Mohamed számára kezdetben azonos volt. S ha honfitársai kinyilatkoztatásának igazságát kétségbevonták, úgy mindig azokra a régibb könyvekre hivatkozott, melyeket ő nem olvasott, de a melyek az ö kinyilatkoztatásait fedik. Később azonban Ábrahámban találta meg az ő előfutárját, aki Mózes és Jézus előtt élt, s akit úgy a zsidók, mint a keresztyének tiszteltek Ábrahámmal hozta összefüggésbe a Kába kultuszt. Mikép Ábrahám Izsák számára Jeruzsálemben a templomot alapította, úgy építette Ismael számára e Kábát. Ezzel az általa hirdetett vallás mind inkább az arabok vallása lett, amelynek kultusz központja lett a Kába Mekkában. Mekka elfoglalása után az egyszerű prédikátorból harcos fejedelem lett, aki Allah nevében engedelmességet követelt, mert nincs Isten Ükívüle és Mohamed az ő prófétája, aki Istennek akarja magát oda adni, annak Mohamednek engedelmeskedni kell, aki az Isten országát alapítja meg a földön, akiben beteljesednek a jövendölések, aki úgy a legnagyobb és a legutolsó próféta* Mohamed halála után rövid idő múlva csodálatos gyorsan elterjed az islam egész Indiáig és nyugaton Granadáig. Az islam hatalmas nagy vallásos épületté lett, hol merész rendszerek foglaltak helyet, görög filozófia, római jog befogadást talál és az élet minden területén, különösen az erkölcstanban megalkotják a szisztémákat, ahol a legmagasabb erkölcsi kötelességtől minden: a fogpiszkáló használása s a ruha és haj viselet is szabályozva lett. Mivel a hitvallás egyszerű és világos volt, azért csak lassan merültek fel a problémák az akarat szabadságáról, az Isten lényegéről, és igéjéről, a koránról s ezeknek a viszonyáról. Amikor egy vallás megindul hódító útjára, szemben találja magát ‘ezekkel a kérdésekkel. De meg kell küzdenie azaal a világ felfogással is, mely fellépésekor uralkodik. A mint a keresztyénség felvette a harcot a zsidósággal, a görög római kultúrával s ellenfeleitől akaratlanul is sokat vett át, úgy vette fel az islam is néhány évszázad múlva a harcot a keleti keresztyén hellenismussal; S a zsidó hellén eszmék, amelyeket a keresztyénség vett magába, hatottak leginkább az islamra. Úgy hogy az islamban lévő rendszerek kialakulását valószínűleg nem Mohamed iskolázatlan társai és követői végezték, hanem fontosabb, munkát teljesítettek azok a proseliták, akik a meghódított tartományokban éltek, akik nagyobbrészt keresztyének voltak s Mohamed prédikációját és néhány pozitív * Lásd: Die Kel. in Geschichte u. Gegenwart Islam III. 7ia. 2b0 követelményét a talált vallásos kultúrával összhangba hozták. Az islam végtelen sok hatást fogadott el a kérész-' tyénség részéről. Ezt a hatást meg lehet állapítani már Mohamednél s a világnézet fontos kérdéseiben csodálatos a megegyezés. Nem hiába mondja Carlyle Mohamet hitét a keresztyénség egy törvénytelen, de életeleven válfajának, a szív lüktet benne, nem holt puszta, száraz, sivár logika. És igaza van, hogy jobb módja volt a hitnek, mint azok a nyomorúságos sziriai szekták az ő hiábavaló veszekedésükkel a homoiousion és ho- moousion felett, mikor a fej csakúgy zúgott a haszontalan sokalkotástól, a szív pedig üres és kihalt maradt* Évszázadokon keresztül a keresztyénség és az islam, mint ős ellenség állottak szemben. Pedig az islam világának vallása és kultúrája a keresztyénségnek nem idegen. Nemcsak az islam fogadott be keresztyén hatást, hanem a középkor végén, amikor Európára sötétség borult s az islam világa a műveltség igen magas fokán állóit, a keresztyénség filozófia-theológiai világnézete a reformáció előtt erősen az arabok befolyása alatt állott. A középkori keresztyénség és az islam vallásos kultúrája alapgondolataiban azonos, mindakét vallás és kultúra gyökerei ősrégi rokonok.** Mig azonban Európában a reformációval is a hunianismussal új korszak köszöntött be, új világnézetek, bölcseleti rendszerek lettek uralkodóvá, addig az islam megmaradt ott, ahol a középkorban volt. A keresztyén középkornak fáradságos küzdelmébe került, míg az új világfelfogásba beleilleszkedett. Az islam újjászületése sem történhetik meg máskép, mintha a maga szellemi munkájával is azon lesz, hogy oda eljusson s nem csak arra vár, hogy az európai szellemi kincseket neki elvigyék. Ami az islam fejlődését megakasztja, az abban a körülményben leli magyarázatát, hogy követőire a scheriát (törvény) 5 láncszemét fűzi: a naponkint ötször való imádságot, évenkint egy hónapig való böjtöt, a Mekkába való zarándoklást, a vagyon egy részének a szegények közt való szét osztását és azt a hitvallást, hogy egy az Isten Allah és Mohamed az ő legnagyobb és legutolsó prófétája. A törvények ezek az intézkedései sokszor nem egyebek, mint formaságok, melyek az életben keresztül nem vihetők, de mihelyt valaki ellenük felemeli szavát, azok a szent megváltózhatatlan törvények lesznek, melyektől függ az islam létele. Sokan a több nejíiségben látják azt, ami az islam fejlődését, a Nyugathoz való csatlakozását lehetetlenné teszi. Eltekintve attól, hogy ma napság a gazdasági körülmények az egy nejíiségre kényszerítik az islam követőit, már Mohamed maga is az egy nejűség felé törekedett. Mivel korában az össze-vissza való házasélet volt általános azért csak korlátozza a feleségek számát, javasolja az egyetlen feleséget, mint a hogy az islamban ez lett szabály s a több feleség kivétel maradt, úgy mint az ószövetségben Saul Dávid és Salamon király idején. A megítélés felületességét jelentené, hogy ha ilyen és hasonló okokból az islamot követő népekről pl. * Hősökről SO. ** Die Rei. i. G. u. G. Islam III.m. 261
